Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.28 . 38 A főtanfelügyelő magyarázata Az előző esztendőkhöz képest a tanfelügyelőség azért közölte korábban az iskolákkal a létszámjavaslatot, hogy azok ne népszerűsítsenek több osztályt, mint ahány indítására lehetőségük lesz. A Háromszék témával kapcsolatos kérdésére Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: minden évben a szakiskolák rovására történt a karcsúsítás, ezekben az iskolákban maradt a legtöbb üres hely, illetve több osztályt meg sem tudtak valósítani, így most a kötelező arány betartása végett az elméleti oktatástól kellett osztályokat elvenni mind a magyar, mind a román tannyelvű iskolákban. A főtanfelügyelő leszögezte, a középiskol a nem a gimnázium folytatása, hogy kötelezően oda kellene felvenni minden diákot, a szakiskolákban is el lehet jutni az érettségiig, és itt rendre három szakmai fokozat szerezhető meg. Lábbal tiport iskolai autonómia A háromszéki magyar középiskolai háló zat térképén vannak még fehér foltok, de ezeknek oka sok esetben a gyermekhiány, illetve a munkaerőpiac igényeinek figyelmen kívül hagyásával működtetett szakképzés. A baróti és kovásznai iskolaközpontokban az elméleti vonalon legfeljebb egyegy reál- és h umán osztály működik, ezektől nincs, amit elvenni; a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban négy esztendővel ezelőtt hat IX. osztály működött, tavalytól csak négy; a Bod Péter Tanítóképzőben idén ballag az utolsó líceumi tanítóképzős csoport, ennek megszű ntével az iskola a két párhuzamos osztállyal működő elméleti vonalat kívánná bővíteni, de nem kapott rá jóváhagyást; a művészeti és felekezeti oktatásban nincsenek párhuzamos szakok, és ezek az iskolák nem helyi, hanem megyei érdekeltségűek. A szakközépisk olákban ugyan átrendeződött az utóbbi években az évfolyamok szerkezete, de lényeges létszámcsökkentés nem történt, és mint említettük, a képességvizsga eltörlése óta ezekre a helyekre akkor is be lehet jutni, ha az egységes félévi dolgozatok alkalmával sor ban megbukott a jelentkező, de összességében átmenő éves médiákat hozott ki. Nos, a helyzet úgy fest, hogy ami jó volt 1990től mostanáig, annak nyakát szegik, és az iskolák megkérdezése nélkül döntenek jövőjükről. A tanfelügyelőség az ügyben a minisztéri um mindenhatóságára hivatkozik, az pedig az uniós előírásokra, és útközben elnémul az iskolák önrendelkezéséről szóló, kampányidőben mindig felerősödő hangoskodás. A tapasztalat azt mondatja velünk, ami egyszer megszűnik, az úgy is marad. Emiatt érezzük a zt, hogy a beiskolázási stratégiáról helyben vagy legalább megyeszintű konzultáció alapján kellene dönteni. Messze van tőlünk Bukarest, de Európa még inkább. Ha mégis kell uniformizálódni, ne a rombolással kezdjük, hanem az építkezéssel. Nézzünk szét az un ió országaiban, azokban, ahol a szakoktatásnak nem csak hagyománya, de presztízse és eredményei is vannak. És miközben másokhoz igazodunk, ne feledkezzünk meg arról, hogy fiataljaink még mindig jóval az európai átlag alatti arányban végeznek felsőfokú isko lákat, és a bejutóknak még mindig csupán alig több, mint harmada tanulhat anyanyelvén. Fekete Réka, Háromszék vissza Másfélszeres bért követelnek a köztisztviselők Erdélyma [ 2009. január 27., 23:06 ] Traian Basescu államf ő keddi bejelentése nyomán, amely szerint fenntartások nélkül egyetértene azzal, hogy a kormány hat hónapra befagyassza az állami alkalmazottak béreit, máris megszólaltak a szakszervezetek. A Köztisztviselők Országos Szakszervezete nagyszabású tüntetésekk el fenyegetőzik és általános sztrájkot helyezett kilátásba, ha a kormány nem emeli 50 százalékkal a béreket. Az érdekképviselet elvárja a Boc kabinettől, hogy vegye tudomásul a köztisztviselők járandóságait elismerő jogerős bírósági ítéleteket, és az idei költségvetést ezek figyelembevételével állítsa össze. Kolozsvári Rádió vissza
