Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.27 . 34 időközi polgármesterválasztásokon. Mint ismeretes, a megbeszélésre meghívták az RMDSZ megyei képviselőit is, akik felsorakoztatták mindazo kat az észérveket, amelyek miatt a szövetség úgy határozott: nem nevez be a versenybe. Az MPP nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy amennyiben az RMDSZ mégis meggondolja magát, akkor visszalépnek a szövetség jelöltjének javára. Közben megszületett az RMDSZ végleges határozata is: nincs visszakozás, marad minden úgy, ahogyan azt korábban eldöntötték. Az MPP mindenképpen nyertesként kerül ki ebből az időközi választási hajrából: a polgári párt számára politikai szempontból egyértelműen pozitív hozad éka lesz annak, hogy önálló jelöltet indítanak. Hiszen ezáltal megerősödik a szervezet, nagyobb legitimitást nyer, a kéthetes kampány alatt pedig „felépít” egy embert, akit a jövőben bármikor bevethet szükség esetén. Nem beszélve arról, hogy ez a júniusi E Pválasztásokon újabb európai parlamenti mandátumért síkra szálló Tőkés Lászlónak is kiváló alkalmat szolgáltat az előkampányolásra. Az MPP a szóban forgó döntés meghozatalakor egyrészt azzal érvelt: a felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a kolozsvár i magyarság többsége elvárja, hogy legyen polgármesterjelölt. Másrészt: csupán egyszer fordult elő 1989 után, hogy a magyar közösség nem indított saját polgármesterjelöltet a választásokon Kolozsváron. Véleményük szerint nincs másról szó, mint egyszerű elv i kérdésről: a kincses város magyar lakossága felade vagy megtart egy olyan jogot, amellyel az eddigiek során élt. Ha ugyanis a politikai elit nem tesz eleget a közösség igényének, akkor ezt a választók könnyen úgy értelmezhetik, hogy cserbenhagyták őket. A kérdés újraelemzésekor az RMDSZnek egyáltalán nem volt könnyű dolga, hiszen azzal, hogy az MPP önálló jelöltet indított, kényszerhelyzetbe hozta a szövetséget. Amennyiben felülbírálják korábbi döntésüket, és saját jelölttel rukkolnak elő, akkor a hely hatósági választások után megkötött politikai alkuk kerülnek veszélybe, illetve azok a pozíciók, amelyeket tavaly júniusban sikerült megszerezni. És hát ismerjük el, a kolozsvári magyarságnak egyáltalán nem jönne jól, ha a közösség elesne az alpolgármester i, a megyei tanácsosi alelnöki és egyéb állami hivatalokba betöltött tisztségektől. Nem elsősorban személyekről, egyéni ambíciókról, funkciókról van szó, hanem azokról a lehetőségekről, amelyek ezen tisztségek betöltése által a magyarság érdekeit szolgálha tják. Ugyanakkor pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a PSD vad keselyűként várja azt a pillanatot, amikor lecsaphat azokra a pozíciókra, amelyekre évek óta ki van éhezve. Csupán ok és ürügy kell ahhoz, hogy ez bekövetkezzen… Persze, kevés a gara ncia arra, hogy a demokrataliberálisok betartják ígéretüket, és fenntartják az RMDSZel megkötött egyezséget. Másrészt pedig azáltal, hogy az RMDSZ nem indít jelöltet, az a veszély is fennáll, hogy a közösség mindezt úgy értelmezi: beadták a derekukat, sz emélyes érdekeiket, illetve a pozícióikat tartották elsősorban szem előtt, és ez a szervezet számára komoly presztízsveszteséget jelenthet. A fő kérdés viszont most az, és amit a magyar választók már elkezdtek feltenni: február 15én kire nyomják a pecsét et, a PDL vagy az MPP jelöltjére? Sorin Apostura vagy Gergely Balázsra? Meglehetősen szkizofrén, tudathasadásos állapot állt elő, hiszen egyaránt furán hangzana az, ha az RMDSZ azt tanácsolná, szavazzanak az MPP jelöltjére, de az is, ha Apostu támogatásár a buzdítanának. Egy biztos: az nem megoldás, hogy a választók ne éljenek szavazati jogukkal, és ne menjenek el szavazni. Marad még egy változat, mármint az, hogy az emberek lelkiismeretére bízzák a döntést. Talán az ideális, utópisztikus (?) megoldás ebbe n a helyzetben az lett volna, ha az RMDSZnek és az MPPnek sikerül hallgatólagos megegyezést kötni, és a közösség érdekében kihasználni a két magyar politikai alakulat létét. Mármint a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon… vissza Kubiš, Lajčák, oximoron Új Szó 2009. január 26. hétfő, 18:00 | Szerkesztőség LOVÁSZ ATTILA Azzal, hogy a régi külügyminiszter távozik, s helyette új jön, nem változik semmi. Bár Miroslav Lajčák vérprofi és jelenleg is fontos diplom áciai posztot tölt be, a pozsonyi külügy nem kap jobb és rátermettebb minisztert. Ne feledjük, Ján Kubiš ugyancsak vérprofi és ugyancsak jelentős posztról jött, jelentős posztra távozik. Robert Fico kormányára azonban hatványozottan érvényes, ami egyébként alapelv: egy ország külpolitikája itthon formálódik. Semmilyen országnak nem lehet eltérő a bel- és külpolitikája, nem lehet otthon a demokrácia alapvetésein taposni és a piacgazdaság alapelveit felrúgni – egyelőre legalábbis verbálisan – , külföldön meg d emokrataként viselkedni. S mindezt elsősorban a kis államok nem engedhetik meg maguknak.
