Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.27 . 33 Románia és Magyarország legsúlyosabb gondja a nagy valutahitel Szabadság 2009. január 27. A valutában lehívott személyi kölcsönök és ingatlanhi telek nagy mennyisége az egyik legnagyobb gond KeletEurópában, többek között Romániában és Magyarországon, mivel a lej és a forint gyengül – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank ügyvezető igazgatója. A hitel tulajdonosoknak jelentősen nehezebb a valutában felvett kölcsönök részleteit kifizetni, így a Raiffeisen hosszabb futamidőket irányoz elő számukra. Rothensteiner szerint az elkövetkező két év nagyon nehéz lesz a keleteurópai gazdaságokban, azonban a bank nem vonul ki a térségből, mert a volt keleti blokk most is hatalmas potenciált nyújt. A pénzintézet kilenc, KeletEurópában működő nemzetközi nagybankkal együtt kérelmet nyújtott be az EU intézményeihez és az Európai Központi Bankhoz, hogy terjesszék ki a válságkezelő intézkedéseket erre a régióra is. Herbert Stepic, a Raiffeisen International ügyvezető igazgatója szerint KeletEurópa gazdaságait a nyugateurópai országoknak nyújtott támogatásokhoz képest szerényebb összegekkel lehetne segíteni. (hotnews ) vissza Szeptemberre halasztanák a nyugdíjemelést Szabadság 20090127 Halasztaná a nyugdíjemelést a kormány. A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy halasszák el a nyugdíjpont értékének növelését szeptemberre, mivel a má rciusi 9 százalékos nyugdíjemelés 3,2 milliárd eurós többletkiadást jelentene. Ha viszont csak szeptemberben kerülne erre sor, akkor az 1,2 milliárd euróval jelentene többet a költségvetés számára. Jelenleg a nyugdíjpont értéke 697,5 lej, ami az idei 1 69 3 lejes bruttó országos átlagbérnek csupán 41 százaléka. A legutolsó nyugdíjemelésre 2008 októberében került sor, ez pedig a tavalyi 1 550 lejes országos bruttó átlagbérnek a 45 százalékát jelentette. Ismeretes, a választási kampányban a PSD volt az, amely ik a leghangosabban követelte a nyugdíjak megemelését, mi több, ettől tették függővé a Tăriceanukormánynak nyújtott további támogatásukat. vissza Most akkor kire szavazzunk? Szabadság 2009. január 27. Emil Boc miniszterel nökké való előléptetése nyomán alig két és fél hónap után újabb választások elé néz a város lakossága: néhány nap múlva, február 1jén rajtol a választási kampány, 15én pedig ismét urnák elé járulnak a választópolgárok, hogy megválasszák Kolozsvár új veze tőjét, a kormányfő utódját. Mostanra a választásokon induló polgármesterjelöltek neve is bizonyossá vált: a jelölések benyújtásának határideje tegnap éjfélkor járt le. Ez idáig tehát a pártoknak így vagy úgy, de dönteniük kellett, hogyan viszonyulnak az új helyzethez, indítanake vagy sem polgármesterjelöltet, és ha igen, akkor kit. [Kommentálható] Következésképpen a kolozsvári magyarság politikai érdekképviseleti szervezeteinek is állást kellett foglalniuk, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az elkövetke ző időszakban mi történik a kolozsvári magyarsággal, meg tudjae őrizni azokat a pozícióikat, amelyekre az elmúlt időszakban szert tett, illetve hogyan tud majd a jövőben is érvényt szereznie a közösség érdekeinek. A világhálón, a sajtóban és lakossági fór umon zajló hosszabb vita után számos pro és kontra érvet sorakoztattak fel a hozzászólók: sokféle vélemény, meglátás hangzott el, számos pozitív, illetve negatív vetülete a kérdésnek. Tény az, hogy az adott helyzetben nehéz igazán okos lenni, és olyan mego ldást találni, amely minden szempontból megfeleljen, mindenkinek jó legyen, s főként annak negatív hatásait a kolozsvári magyarság ne érezze, sínylődje meg. A korábbihoz képest teljesen új helyzet állt elő azáltal, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete végül úgy döntött: Gergely Balázs kolozsvári elnök személyében saját polgármesterjelöltet indít az
