Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.26 . 33 Késlekedő visszaszolgáltatás Krónika 2009. január 26. Több mint öts záz hektárnyi erdős terület visszaszolgáltatásának akadályoztatásával vádolja Kolumbán László, a Gyergyói Közbirtokosság elnöke a helyi földosztó bizottságot. A testület szerint a restitúciót az hátráltatta, hogy tévedés történt a terület beazonosításakor. Kolumbán László, a Gyergyói Közbirtokosság elnöke szerint a több mint ötszáz hektárnyi terület hiánya hozzávetőleg 150 ezer lejes kárt okoz a közbirtokosságnak. Kolumbán Nagy István jegyzőnek az ügyhöz való hozzáállását is bírálta, azt állítva, hogy „véle ményével befolyásolja a bizottságot”. Nagy István szerint azonban a közbirtokossági erdőrész visszaigénylése körül bonyodalmak vannak, a terület beazonosításakor nem jogszerűen jártak el. Fotó: IlusztrációKolumbán László azt állítja, a közbirtokosság va gyonából több mint 500 hektárnyi terület hibádzik, amit a gyergyószentmiklósi önkormányzattól igényeltek vissza. A visszaigényelt terület egy része a Gyilkostó körüli nemzeti parkban található, és mivel védett területről van szó a törvény értelmében, a fö ldosztó bizottságnak ezt a részt máshonnan kell kiutalnia a tulajdonosnak. Kolumbán úgy tudja, meglenne ez a terület, ha a gyergyószentmiklósi földosztó bizottság nem adta volna azt 2002ben jogtalanul Vasláb településnek. A közbirtokossági elnök szerint a vaslábiak ugyanis nem arra a területre jogosultak, nekik máshol kellene kimérni tulajdonukat, viszont nem állt érdekükben jelezni a tévedést, ugyanis a vitatott erdőrész közelebb van a településhez. A megyei területrendezési igazgatóság azonban jelezte a hibát, a Traian Faur által jegyzett átiratban kérik a kérdéses terület átadásának felülbírálatát. Kolumbán szerint az iratot eljuttatták a földosztó bizottsághoz is, az azonban nem bírálta felül a korábbi döntést, és ezzel késlelteti a birtokba helyezést. A földosztó bizottság utóbbi ülésére meghívást kapott Kolumbán László is a kérdés tisztázása véget. Kiderült, hogy a jogosan követelt 500 hektárnyi erdőrészt azért nem szolgáltatták még vissza, mert tévedés történt a terület beazonosításakor. „A földterül et beazonosításakor jelen kell lennie az igénylőnek, egy erdészeti és egy földmérő szakembernek” – hangoztatta az ülésen Nagy István, azonban kiderült, hogy a terült beazonosítását igazoló iratot nem az erre illetékes személyek írták alá. Szerző(k): János sy Alíz vissza Nabuccocsúcs Budapesten Krónika 2009. január 25. Magyarországon tartják kedden a Nabuccogázvezeték megvalósíthatóságával foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozót, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdem ényezett. A csúcstalálkozón Budapest olyan nyilatkozatot kíván elfogadtatni, amellyel a résztvevők megerősítenék elkötelezettségüket a Nabuccoprojekt mellett. A Nabucco vezeték építését ugyanis még 2002 óta tervezik az európai uniós tagállamok, ám különbö ző okok miatt a megvalósítása egyre csak késlekedik. A vezeték kaukázusi, ázsiai gázt szállítana Európába, véget vetve ezáltal Oroszország monopóliumának. Az eddigi elképzelések és korábbi hírek szerint Irán és Azerbajdzsán területéről érkezne Törökország on keresztül földgáz Európának. De ugyanakkor lehetséges, hogy türkmén gáz is kerülne a Nabuccóba. Az eddig aláírt megállapodások szerint a magyarországi Mol, az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE vesz ré szt a vezeték kiépítésében. Felszámolni az orosz függőséget A Nabucco vezeték megépítését lényegében évek óta ugyanaz a csapdahelyzet jellemzi: a potenciális beszállító országok addig nem kötnek szerződést az európai vevőkkel, amíg nem épül meg a vezeték, a finanszírozók viszont addig nem adnak pénzt a kivitelezésére, amíg nincsenek biztos energiaforrások mögötte. A Nabucco vezeték megépítése mellett sok érv szól. Európának meg kell szabadulnia attól, hogy újabb orosz – ukrán viták túsza legyen, de az sem e lhanyagolható, hogy miközben gázigénye fokozatosan emelkedik, saját kitermelése csökken. Az Eurogas becslései szerint az Unió egyre nagyobb mértékben függ majd az importált gáztól: függőségének mértéke a 2005ös 41 százalékról 2020ra 68 százalékra, 2030r a pedig 74 százalékra nő. Eközben – a becslések szerint – az unió gázigénye 2030ra további minimum 100120 milliárd köbméterrel nő, de lehet az is, hogy 200 milliárd köbméterrel.