Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.16 . 40 A munkatörvénykönyvnek nemcsak a szakszervezetek, a munkavállalók szempontjait kellene figyelembe vennie, hanem a munkaadókét is. Mert ha a cégek tulajdonosai nem járnak jól, nem tudnak továbblépni, az a munkavállalóknak sem lesz jó. Rengetegféle adót, járulékot fizetnek a munkáltatók. Néha úgy érzik, hogy kezük, lábuk meg van kötve. A lej/euró árfolyam nemrég át lépte a négylejes küszöböt. Sokan azt várnák el a jegybanktól, hogy avatkozzon be az árfolyam alakulásába, fékezze meg a lej értéktelenedését. Miért nem teszi ezt meg a BNR? – A lej árfolyamának az alakulása nagyon sok hazai és nemzetközi gazdasági tényez ő együtthatásának az eredménye. A jegybank egyetlen intézkedéssel nem szüntetheti meg ezek hatását. A Nemzeti Bank egyetlen lehetősége az, hogy az ország valutatartalékát igénybe véve egykét alkalommal beavatkozik az árfolyam alakításába. De ez egyáltalán nem elég ahhoz, hogy huzamos ideig jó irányba terelje a lejeuró árfolyamot. A jegybank vezetősége úgy véli, hogy a lej most ugyan hullámvölgyben van, de ez nem tartós állapot. A tendencia könnyen megváltozhat anélkül, hogy a jegybank beavatkozna a foly amatokba. A lej értékvesztésének az egyik fő oka most az, hogy Romániában kettős deficittel kell számolnunk. Tehát mind a belföldi költségvetési hiány, mind a külföldi kereskedelmi mérleghiány negatívan hat az árfolyamra, mint ahogy az is, hogy még nincs 2 009es költségvetésünk. Ez elbátortalanítja a külföldi beruházókat, akik most várakozó állásponton vannak. Egyelőre nem lépnek országunk irányába. Tehát minél hamarább költségvetésre van szükségünk, és a kormánynak mindent meg kell majd tennie a kül- és belföldi deficitek csökkentése érdekében. Mire számítanak önök? Időben még meddig tart a lej értékvesztése? – Nem tisztem az, hogy jóslatokba bocsátkozzak. Természetesen magánvéleményem nekem is van. Úgy vélem, hogy ez év végéig kialakul egy bizonyos s tabil helyzet, a nemzetközi pénzügyi válság is csillapodni fog, és akkor a lej árfolyama is stabilizálódik, sőt némiképpen kedvezőbben alakul. A jegybank fő célkitűzése nem az, hogy a lejvaluta árfolyamot stabilizálja, hanem hogy féken tartsa az inflációt . Apropó infláció: mi lehet az oka annak, hogy tavaly júliusban 9,04 százalékos volt a hazai infláció, majd novemberben mindössze 6,47 százalékosra alakult? – Az inflációs ráta kiszámítása egy igen bonyolult folyamat, sok tényezőt kell figyelembe venni , amikor a szakértők megállapítják, hogy mennyi is az annyi. Úgy vélem, hogy a novemberi kedvezőbb helyzethez nagy mértékben az járult hozzá, hogy beért a termés. Az élelmiszerek ára ősszel mindig csökkenő tendenciát mutat, és emiatt ősszel mindig alacsony abb inflációs rátával kell számolnunk, mint például a nyár közepén. Ősszel ön azt nyilatkozta, hogy a hazai bankok sok külföldi hitelintézettel szemben kedvezőbb helyzetben vannak, a pénzügyi válság talán nem lesz olyan mély hatással a hazai pénzvilágra, mint másutt. Ezt most is így látja? – Komoly előny volt számunkra az, hogy az utóbbi években Romániában évi 89 százalékos gazdasági növekedésünk volt, 2000 óta az ország folyamatosan gazdasági gyarapodást produkált. 1989ben igen mély szintről indultun k. A kilencvenes évek hazai bankcsődjei, egy nehéz periódus után jutottunk el a mai helyzetbe, amely ahhoz hasonlít, amilyenben más volt szocialista államok a kilencvenes években már eljutottak. Emiatt a mi bankrendszerünk sokkal szigorúbb felügyeleti rend szer alatt működik, mint az összes többi európai országban. Ami a bankoknak a román piacra való bejutását illeti, a tőkeellátottság szempontjából szigorúbbak voltunk, mint az uniós átlag, hiszen az Unióban öt millió euróval lehetett bankot létrehozni, Ro mániában a csatlakozásig nyolc millió euróval. Tehát a csőd után mindent az óvatosságnak és a szigorúságnak rendeltünk alá. Mindez a Nemzetközi Valutalap és az Unió együttműködésével történt. Ezért vagyunk most kedvezőbb helyzetben, mint sok más állam. A z utóbbi időben a bankok igen megszigorították a hitelezési feltételeket. Ugyanakkor mind a természetes, mind a jogi személyek óvatosabbak lettek, nemigen mernek bankkölcsönért folyamodni. Ön mit ajánl? Valóban ennyire óvatosnak kell lennünk?
