Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.16 . 41 Én azt aján lom, hogy mindenki jól gondolja meg, hogy mit tesz, mérje fel a saját lehetőségeit, és alaposan tájékozódjon, mielőtt bankot választ. Ne úgy járjunk el, hogy az első, utunkba akadó bankba bemegyünk, és intézkedünk. Ajánlom, hogy az ilyen témakörben járatla nok keressék fel a www.conso.ro honlapot, ahol minden nagyon világosan, részletesen fel van tüntetve, ott bárki igen hasznos tanácsokat szerezhet a hitelezés terén. vissza IMF: gazdaságilag KözépKeletEurópa gyorsabban magár a fog találni Transindex [12:41; 15.1.2009] KözépKeletEurópa feltörekvő gazdaságaiban a lassulás mély lesz, de a régió jobban és gyorsabban magára fog találni, mint NyugatEurópa sok fejlettebb gazdasága – nyilatkozott Marek Belka, a Nemzetközi Valutaa lap (IMF) európai osztályának új vezetője. A globális pénzügyi válság felhívó jel Európa számára a pénzügyi együttműködés erősítésére – mondta Belka, aki 2004 és 2005 között lengyel miniszterelnök volt, november 1je óta irányítja az IMF európai ügyeit. A középkeleteurópai országok sikeres gazdasági reformokat hajtottak végre és legtöbbjük sokoldalú, rugalmas gazdaságot hozott létre – fogalmazott Belka az IMF által helyi idő szerint szerdán közzétett nyilatkozatban. A szakember reményét fejezte ki, hogy a válság nyomán nemcsak a pénzügyi együttműködés fog erősödni Európában, hanem olyan hosszú távú gondok kezelése is előtérbe kerül, mint az öregedő népesség jelentette pénzügyi teher, valamint a termelékenység javítása. Nem tartja kizártnak, hogy a je lenlegi krízis nyomán olyan politikai lendület keletkezik, amely a normális időkben lehetetlennek tűnő mélyebb reformok előtt nyitja meg az utat. Az osztályvezető értékelése szerint az IMF és több más globális pénzügyi intézmény nem tudott megfelelő figy elmeztetést adni a nemzetközi pénzügyi leépülésről. Mint mondta, annak ellenére, hogy a Valutaalap kiadott figyelmeztetéseket a globális gazdasági helyzetre és külön az egyes országokra vonatkozólag is, ezeket vagy nem vették komolyan, vagy nem voltak elég hangosak. (mti) vissza Közigazgatási átszervezési modellek Szabadság 2009. január 16. Traian Băsescu alkotmánymódosító elképzelései között szerepel az ország közigazgatási felosztásának újragondolása. Az államfő 9 – 10re c sökkentené a megyék számát. A szakértők, politikusok egy része fenntartásokkal kezeli az elnök javaslatát, különösen a magyar többségű régiókban nem mindegy, milyen elképzelések/érdekek szerint húzzák meg az új közigazgatási egységek határvonalait, ez ugya nis az etnikai arányok megváltoztatásához vezetne. Az államfő szerint a kommunista rendszer azért aprózta fel az ország területét kis megyékre, hogy minél könnyebben ellenőrízhetők legyenek, erre azonban ma nincs szükség – , mondta. A Băsescu által felkért bizottság két változatot javasolt az ország területiközigazgatási átszervezésére: a föderális és a regionális (területi) modellt. A föderális szervezés bevezetné a politikai önkormányzat fogalmát, amelyhez jogalkotói, végrehajtói és igazságszolgáltatási elemek is tartoznának, lehetővé téve a kormányzást. A jelentés szerint a föderális szervezés elképzelhető szimmetrikusan (mindegyik területi egység hasonló rendszerű lenne), vagy aszimmetrikusan (egy vagy több egység külön statútummal rendelkezne, plusz ke dvezményekkel, az adott terület politikaikulturális hagyományainak megőrzéséért). A jelentés szerint azonban ez nehezen egyeztethető össze a román állam hagyományaival, magas gazdasági költséggel járna és nehézséget okozna a különböző területek eltérő fej lettsége. Szükséges azonban, hogy az államszervezési vitát felülemeljék a politikai érzelmeken, az egységes állam nem biztosítja automatikusan a nemzeti egységet, mint ahogy a föderális szervezés sem egyenlő az etnikai szeparatizmussal – áll a bizottság j elentésében. A régiósítás jelenti azt a megoldást, amelyet az elmúlt évtizedekben az európai térségben kifejlesztettek, két irányzat elfogadható alternatívájaként – az egységes központosított állam és a föderalizáció. A régiósítás két fő
