Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.16 . 39 minden felhasználó országnak részt kellene vennie. Arról nem tudott nyilatkozni, miko r állhat össze a konzorcium, és milyen árra gondolnak. (mti) vissza MENTŐÖV NÉLKÜL Transindex [15.1.2009] Az euró bevezetését a válsághoz kell igazítani A lej zuhanórepülésben van, a Román Nemzeti Bank mégsem avatkozik be a lej/euró árfolyam alakulásába. Nagy Ágnes közgazdászt, a BNR Igazgatótanácsának tagját faggattuk az euró bevezetéséről, válságról, hitelezésről. Románia, a Román Nemzeti Bank néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy országunk 2014ben tér át az euróra. Azó ta sok minden változott, itt csücsülünk a pénzügyi világválság kellős közepén. Ez milyen mértékben befolyásolja az elképzelést? – Ami minket illet, a tendencia ugyanaz. Valóban tartani szeretnénk magunkat a korábbi ütemtervhez. Viszont ennek megvalósítás a nagymértékben függ attól, hogy milyen lesz az általános tendencia. Ha a jelenlegi pénzügyi válság időszakosnak bizonyul, vagyis rövid időn belül enyhül, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy 2014ben mi is belépjünk az eurózónába. Viszont ha 2014i g sajátos, erőteljes változások lesznek, ha tartós energetikai, pénzügyi válság lesz, akkor azokhoz nekünk is igazodnunk kell. Ma semmiképpen nem tudhatjuk, hogy milyen lesz a nemzetközi gazdasági helyzet 2014ben. Alapvetően mi a különbség Szlovákia és Románia között? Miért válthatta fel január elejétől az euró a koronát, és miért kell még további hat évet várni ahhoz, hogy nálunk is az euró legyen a fizetőeszköz? – Szlovákia főleg a gazdasági reformok következetes véghezvitele tekintetében körözte le mind Romániát, mind Magyarországot. Bár az utóbbi időben ott is váltották egymást a különböző politikai színezetű kormányok, mindegyik kabinet következetes volt abból a szempontból, hogy folytatta az elődök által elkezdett gazdasági reformot. Ez nálunk nem történt meg. Konkrétan miről van szó? Mi az, amit Szlovákia megtett, Románia pedig nem? – A veszteséges gazdasági egységeket, ágazatokat vagy privatizálni kell, vagy más útonmódon nyereségessé kell tenni. Itt elsősorban az energetikai iparról van szó . Ugyanakkor a szociális támogatási rendszert szigorúan felül kell vizsgálni, és a reális rászorultság, az átláthatóság alapján kell működtetni. Magyarán: szigorú ellenőrzés alá kell helyezni az állami pénzügyi háztartást. Ez nálunk nem történt meg. A sz lovákok nagy hangsúlyt helyeztek ugyanakkor például arra, hogy féken tartsák a munkanélküliségi rátát. Nálunk most, a gazdasági válság idején még inkább figyelni kellene arra, hogy a hagyományos iparágakból, nagy, energiafaló cégekből kikerülő, felszabadul ó, illetve a külföldről hazatérő munkaerőt hogyan fogjuk hasznosítani.. Mit kellene tenni ilyen téren? – Konkrét intézkedésekkel kellene segíteni a kis és közepes vállalkozásokat annak érdekében, hogy felszippantsák majd az állást keresőket. Gondolok i tt kedvezményes hitelekre, illetve arra, hogy az állam átvállalja a frissen alkalmazott, korábban állást keresők jövedelme egy részének a folyósítását. Szerintem az is komoly gondot okoz nálunk, hogy nagyon merev a munkatörvénykönyv. Ennyire merev munkap iaci szabályozás nem létezik a környező országokban. Márpedig ha merev a munkatörvénykönyv, akkor a piac is merev lesz. Konkrétan arra utalok, hogy például azok a vállalkozások, amelyek a gazdasági válság miatt csődbe mennek, mert például eddig a gépkocsiiparnak dolgoztak, most át kellene térjenek valamilyen más tevékenységre, viszont rendkívül nehezen tudnak megszabadulni az alkalmazottaiktól.
