Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.16 . 20 MN: Mi volt a vezetésben szerepet kapó magyar kommunisták (Luka László, Bányai László, Jakab Sándor és a többie k) véleménye? SB: Az említett vezetők ebben az időszakban elsősorban kommunisták voltak, a származásuknak kevés jelentősége volt. Amúgy a románokhoz hasonlóan ezer más problémájuk volt, biztos, hogy nem ők kérték az autonómiát. Luka - vagy ahogy akkoriban nevezték: Vasile Luca - miniszterként vitte a szovjetek által Romániára kényszerített, általa sokszor kifogásolt pénzreformot. Később bele is bukott, koncepciós per áldozata lett. A MATot a szovjet és a román elvtársak hozták létre - az erdélyi magyarok és Magyarország semmilyen szerepet nem kapott. Egy ideig ugyan lehetett hallani arról, hogy Bányai kerül a közigazgatási egység élére, ám végül a főtitkárral, GheorghiuDejzsel korábban együtt raboskodó, középszerű Csupor Lajos lett a tartomány vezetője. E rre az időszakra ugyanis a romániai magyar baloldal szétesett: a Népi Szövetséget már korábban felszámolták, sokakat letartóztattak, a kommunista párt felső vezetésében is csökkent az arányuk. MN: Ha ilyen komoly nehézségei voltak Romániának, miért erőlte tték mégis a szovjetek a MAT létrehozását? SB: Nem tudjuk a pontos okokat. Azt viszont igen, hogy az ekkortájt egyre többet betegeskedő Sztálinnak voltak bizonyos mániái. Sokat foglalkozott a "cionista orvosok" perének előkészítésével, 1952 tavaszán pedig saját kezűleg írta át a lengyel alkotmány tervezetét, a nemzeti múltra vonatkozó passzusokat illesztett a szövegbe. Vélhetően a MAT kialakítása is egy olyan ügy volt, melyre külön odafigyelt. Ebben az időszakban ugyanis már erősen etnicizáló szemléletű vo lt, ami rányomta a bélyegét a döntéseire. MN: Mit mondanak az orosz levéltárak? SB: Ez a könyv legnagyobb hiányossága. Bár az eddig megjelent dokumentumokat feldolgoztam, az orosz levéltárakba való bejutásra nem vállalkozhattam. Míg a kilencvenes évek el ején a nyugati kutatók gyakorlatilag bármihez hozzáfértek - egész levéltárakat vettek viszonylag olcsón mikrofilmre , ma már az orosz kutatók, levéltárosok féltékenyen őrzik a "kincseiket". Ugyanakkor ez egy üzlet: van olyan levéltár, ahol 23 euró oldala nként a fénymásolás, Moszkva pedig a világ legdrágább városa, egy vagyonba kerül ott kutatni. Ráadásul a területi, nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó 1945 utáni külügyi dokumentumok nagy része még mindig lakat alatt van. Vigyáznak, nehogy előkerüljenek oly an ügyek, amelyek kellemetlenül érinthetnék a jelenlegi orosz nagyhatalmi politizálást. Nagyon meglepett viszont, amit a romániai és a hozzáférhető orosz forrásgyűjteményekben találtam: a MAT kialakításában részt vevő szovjet tanácsadók hihetetlenül felkés zültek voltak. Településekre lebontva ismerték a nemzetiségi arányokat, pontosabb kimutatásokkal rendelkeztek, mint az 1948as népszámlálás. Ennek egyetlen magyarázata lehetséges: az első években a román tartományokban és a minisztériumokban rengeteg fedés ben lévő szovjet tiszt, ügynök dolgozott. MN: Hogyan zajlott a diktatúra kiépítése a tartományon belül? SB: Egy dolgot ne feledjünk: a vezetők többsége valóban hithű, meggyőződéses kommunista volt, nemcsak Bukarest nyomására, parancsára cselekedtek. A MA T engedélyezése pedig felerősítette a Sztálin iránti csodálatukat - figyelemre méltó, hogy a szovjet diktátor szobrát 1955ben állították fel Marosvásárhelyen, amikor Moszkvában már javában zajlott a desztalinizáció. Ráadásul a kommunista pártnak már koráb ban is nagyszámú magyar tagja volt, az 1934ben létrehozott Magyar Dolgozók Országos Szövetsége és a balos MNSZ jól előkészítette a terepet. Persze a nemzetiségi érdekvédelem kiépítésén munkálkodó Balogh Edgárékat csúnyán megvezették, a kommunisták a negyv enes évek végén már hallani sem akartak a független magyar érdekvédelemről. Később a MAT vezetői folyamatosan a nyakukon érezték a bukaresti elvtársak forró leheletét, ezért is igyekeztek mindenben túlszárnyalni a központot a szocializmus építésében: ezt i gazolja a letartóztatások, a bírósági ítéletek magas száma, a kulákok üldözése egy olyan vidéken, ahol alig találni középbirtokot. MN: Mennyire beszélhetünk valós autonómiáról? SB: Semennyire. Az igazi autonómiát általában kivívják - sokszor csöppet sem békés eszközökkel , nem kapják. A MATot nem egy belső igény hívta létre. Sokat elárul az akkori viszonyokról, hogy a MAT alkotmánya, statútuma soha nem lépett életbe, még a tervezet szövegét is eltüntették. De ami a legfontosabb: ahol nincsenek egyéni em beri jogok, ott a kollektív jogok sem fognak működni. MN: A MAT mindössze nyolc évig létezett. Miért szüntették meg? SB: Más ideológiai alapon ugyan, de folytatódott az 1860as években elkezdett nemzetépítés. A másodvonalban, de még a Központi Bizottságb an is számos olyan hivatalnokot találunk, akik 1945 előtt a jászvásári és bukaresti egyetemen tanultak, és tudjuk, hogy a tanáraik - finoman szólva - nem voltak kommunisták. Ebben az időszakban szüntették meg a szovjetromán közös vállalatokat, 1955től fo lyamatosan pedzegették a Vörös Hadsereg kivonását, amit '58ra el is értek. Ebbe a folyamatba illeszkedik a diszkriminatív iskolapolitika, a magyar forradalommal szimpatizálók elleni megtorlások 1956 után. Mindez nemcsak a magyarok ellen irányult: az ötven es évek végére a testületekben alig maradt zsidó származású vezető. 1960 decemberében ismét átszervezték a közigazgatást, a MATból pedig létrehozták a MarosMagyar Autonóm Tartományt. Háromszéket a brassói
