Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.16 . 21 régióhoz csatolták, illetve északnyugaton kiterje sztették a tartományt a Mezőség felé - számos román többségű rajont csatoltak hozzá. 1968ban, amikor visszatértek a megyékhez, a többivel együtt megszüntették a MarosMagyar Tartományt is. A változás már semmilyen turbulenciát nem okozott, hiszen a hatvan as években igazából már sem magyar, sem autonóm nem volt. MN: Milyen utóélete volt a MATnak, hogyan emlékeznek rá az emberek? SB: A kulcsszó a nosztalgia. Akik megélték, csak a jóra emlékeznek, hogy a falusi kihangosítókból a Kossuth rádió szólt, az étt ermekben, kávézókban, de még a hivatalokban is mindenki magyarul beszélt. Ráadásul 1968 után még sokáig tovább éltek a "magyar világocskák". Sepsiszentgyörgyön Király Károly például néhány évig élet és halál ura volt, több helyütt kitessékelték a románokat a vezetőségből. A MAT, majd az utána következő átmeneti időszak nagy hatással volt a kistérségi társadalmakra, sajátos mikrovilágokat hozott létre: gyergyóiak, kézdiek, udvarhelyiek és így tovább. Felerősítette a lokális közösségi tudatot, a mai etnicizál ó Székelyföldimázs gyökerei valahol itt találhatók. MAT A Magyar Autonóm Tartományt 1952ben szovjet nyomásra hozták létre. Területe 13,4 ezer négyzetkilométer volt: nagyrészt lefedte a régi Székelyföldet, azzal a különbséggel, hogy Marosvásárhely fel ett mezőségi falvakat is magában foglalt. 740 ezren lakták, 77 százalékuk magyar, 20 százalékuk román - a tíz járásból (rajon) mindössze kettő volt román többségű , a zsidók és cigányok többsége magyar anyanyelvű volt. A lakosság közel 80 százaléka vidéke n élt, az egyetlen nagyobb város 65 ezer lakossal Marosvásárhely volt. A nyelvhasználati jogosítványokról sokat elárul, hogy a városban működő orvosi egyetemen a román hallgatók sokáig magyarul tanultak. A párt és a biztonsági szervek vezetése leképezte a nemzetiségi arányokat: nagy többségük magyar volt. A vezető funkcionáriusok sok mindenben túlteljesítették a bukaresti elvárásokat: az ötvenes évek végén a MATban arányaiban kétszer annyi letartóztatásra és elmarasztaló ítéletre került sor, mint Romániába n általában. M. László Ferenc vissza Marad a nyugdíj mint fizetéskiegészítés ÚMSZ | 20090116 08:51:04 Újabb melléfogást könyvelhetett el a kormány tegnap: az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel szembenállónak mondta ki a nyugdíj és állami fizetés halmozását megtiltó sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel helyt adott a jogszabály elleni népügyvédi óvásnak, miszerint mivel a fizetések és a nyugdíjak magántulajdont képező javaknak tekinthetők, a kabinet rendelkezése felér a kis ajátítással. Ion Murariu szerint a sürgősségi kormányrendelet több pontban is sérti az alkotmányt, de nem áll összhangban az alapvető emberi és szabadságjogok védelmét szolgáló konvenció első kiegészítő protokollumával sem. Emil Boc kormányfő röviddel a taláros testület döntése után tartott sajtóértekezletén kifejtette, bár nem ért egyet a döntéssel, azt mindenképpen tiszteletben tartja. Ezzel együtt azonban kormánya „folytatja a küzdelmet a luxusnyugdíjak és költségvetési fizetések, azok ellen, akik fen eketlen zsáknak nézik az állami költségvetést”. Mint mondta, felkészült rá, hogy a kormányrendeletet nem fogják megtapsolni a jogszabály nyomán havonta több száz millió lejt elveszítők. „Nem a munkához való jogot, hanem a féktelenséget korlátoztuk” – szö gezte le, hozzátéve: szociáldemokrata kormánypartnereikkel elhatározták, továbbra is fellépnek a közpénzekkel történő visszaélések ellen. Ugyanakkor azt sem titkolta, hogy a most elutasított sürgősségi kormányrendelet rendelkezéseit átvevő törvényterveze tet dolgoznak majd ki, úgy ítélve meg, hogy az Alkotmánybíróság formai okra, pontosabban arra hivatkozva minősítette alkotmányellenesnek a jogszabályt, hogy a kormánynak nem áll jogában a kérdést sürgősségi kormányrendelettel rendezni. Ez a kijelentése a rra utal, hogy már hozzájutott az alkotmánybírósági döntés megindoklásához is, amelyet nyilatkozata idején még nem hoztak nyilvánosságra. A kormány a törvénytervezet megvitatására sürgősségi eljárást kér majd a parlamenttől – tette hozzá Emil Boc. „Nem fog adhatok el egy olyan igazságtalan és érzéketlen rendszert, amelyben a bérek és a nyugdíjak több tízmillió régi lejnél is nagyobbak lehetnek – fogalmazott.
