Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.15 . 56 Szerző(k) : Krónika Törvényes a kétnyelvű településjelző kihelyezésére vonatkozó határozat Szabadság 2009. január 15. SZERZŐ: NAGYHINTÓS DIANA A kétnyelvű helységnévtáblák, sajnos, ma is ellenérzéseket ébresztenek sokakban Tavaly decemberben teljesüln i látszott az aranyosgyéresi magyar lakosok egyik régen dédelgetett óhaja, hogy a város helységnévtábláin magyarul is írják ki a település nevét. A 2008. decemberében megtartott városi tanácsülésen az RMDSZes önkormányzati képviselők kezdeményezését tizen egy igen és hat ellenszavazattal fogadták el. A döntést követően azonban, Alexandru Tulai nagyromániás városi, és Florin Cuc szociáldemokrata megyei tanácsos bejelentette: a prefektusi hivatalhoz vagy a bírósághoz fordul a határozat érvénytelenítése érde kében, mivel az szerintük törvénytelen. Máté András Levente jogász, parlamenti képviselő lapunknak azt nyilatkozta: még ha az aranyosgyéresi magyarok számaránya nem is éri el a húsz százalékot, a 215ös közigazgatási törvény szerint a magyar helységnévtábl a kifüggesztése lehetséges, az erre vonatkozó városi tanácsi határozat nem ütközik törvénybe. Jóllehet Aranyosgyéresen a magyarság számaránya tíz százalék alatt van, a helyi tanács tavaly decemberben titkos szavazással – tizenegy igen és hat ellenszavazat tal – elfogadta az RMDSZes tanácsosok által beterjesztett határozattervezetet, amelynek értelmében a helységnévtáblán magyarul is fel kell tüntetni a város elnevezését. Amint az várható volt, a nagyromániás és szociáldemokrata tanácsosok nemtetszésüket f ejezték ki, s a prefektushoz fordultak orvoslatért. Hegedűs Lajos alprefektus megerősítette azt, amit Călin Platon prefektus a román lapoknak nyilatkozott: a prefektúra visszaküldi a határozatot a tanácshoz érvénytelenítés végett. Amennyiben a városi tanác s nem hajlandó ezt megtenni, a közigazgatási bírósághoz fordul, azaz bepereli az aranyosgyéresi városi tanácsot, így kényszerítve azokat a határozat érvénytelenítésére – tudtuk meg Hegedűstől. – Meglepetésként ért az, hogy a prefektus a határozat érvényte lenítését kéri. Nagyon sajnálnám, ha ez megtörténne, mert ez azt jelentené: az aranyosgyéresi magyarság soha többé nem reménykedhet abban, hogy a városi tanácsban kedvező döntés szülessen ebben az ügyben – nyilatkozta lapunknak Németi András, az aranyosgyé resi RMDSZelnöke, városi tanácsos. – Szó sincs törvényellenességről, visszaélésről – nyugtatott meg Máté András Levente jogász, parlamenti képviselő. A 215ös közigazgatási törvény erre vonatkozó szakasza előírja: abban az estben, amikor az illető telepü lésen a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a húsz százalékot – az 1992es népszámlálási adatok szerint! – kötelező kitenni a kétnyelvű helységnévtáblát. Ahol viszont a nemzeti kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot, ott a helyi tanács dön t ez ügyben. Példaként említem Segesvárt és Medgyest, ahol a németek számaránya messze nem éri el a húsz százalékot, mégis a helyi tanácsok döntése alapján németül is szerepel a település neve. Ilyen összefüggésben tehát nem mondható törvénytelennek az ara nyosgyéresi városi tanács határozata. Az sem állja meg a helyét, hogy az ilyen határozattervezet nem egyéni, hanem normatív jellegű, s ezért nem volt törvényes a titkos szavazás megejtése – vélekedett a képviselő. Arra a kérdésre, mennyire jogos a prefekt us azon szándéka, hogy beperelje az aranyosgyéresi városi tanácsot, Máté elmondta: amennyiben a határozat meghozatalakor megvolt az ehhez szükséges szavazatszám, Platon hiába fordul az igazságszolgáltatáshoz. Példaként idézte azt a marosvásárhelyi esetet i s, amikor a városi tanács határozata alapján Széchenyiről nevezték el az egyik utcát, mire a határozat ellenzői a bírósághoz fordultak, Kerekes Károly ügyvéd azonban megnyerte a pert, s az utcanév megmaradt. Az aranyosgyéresi városi tanácsnak, miután kézhe z kapta a prefektusi hivatal által kibocsátott, a határozat visszavonására felszólító nyilatkozatot, a legközelebbi tanácsülésen a decemberi határozat megerősítéséről kellene döntenie azért, hogy megmaradjon a magyar elnevezés a helységnévtáblán – összegze tt a képviselő. vissza Kisebbségeket is érintő jelentést fogadott el az EP Szabadság 2009. január 15. Megszavazta az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén az éves emberi jogi jelentést, amely fontos, a kisebbségekre von atkozó kitételeket is tartalmaz.A jelentés szerint – amelyhez több magyar képviselő is
