Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 200 9 . 01.08 . 25 célja. Az EUs csatlakozás majd ezt a történelmet valahogy elmossa. Így történt, ha nézzük Németország és Spánia példáját. Így van ez magyarságunk esetében is. Az európai kebleken ésa nagy kötő alatt az emberek és a rokonok megtalálják magukat. Tehát, szerintem ez Vajdaságnak és Szerbiának is a jövője. A nem magyar pártokban politizálók kapcsán el kell mondani azt is, hogy nemigen látni őket a magyarság nemzeti ünnepein, de az 1944es ártatlan magyarokra való megemlékezéseken sem jellemző a jelenlétük. Számukra nem a magyar nemzeti érdekvédelem a legfontosabb cél. Ettől függetlenül számítani lehet rá, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása után majd ők is igyeke zni fognak bekerülni a vajdasági magyarok mini parlamentjébe. Annyit még elárulok, hogy rádiós újságíróként az elmúlt években mindent megtettem annak érdekében, hogy a szerbiai nagy pártok magyar képviselői ne járassák le magukat helytelen magyar beszédj ük miatt. Ezt kívánja tőlem a hivatástudat. A magyar pártokban politizálókkal e tekintetben jóval kevesebb gondom volt. Ugyanakkor azt nem állíthatom, hogy a magyar érdekvédelemben ne lennének olyan politikusok, aki saját boldogulásukat fontosabbnak tartjá k a közösségi érdekvédelemnél és az identitástudat megőrzésénél. Tizenkilenc évvel ez előtt nem erre tettek ígéretet a történelmi VMDK megalapítói. Úgyhogy bőven akad pótolni való a nemzeti identitástudat erősítése vonatkozásában a magyar politikusok köréb en. vissza Ternovácz István Kell, vagy nem kell magyar püspök Szlovákiába? Felvidék.ma 2009.01.08. Szlovákiában Csáky Pál kijelentése borzolta fel a kedélyeket, miszerint magyar nemzetiségű katolikus püspökre len ne szükség Szlovákiában. A magyar püspök kinevezésének, és az önálló magyar egyházmegye kialakításának igénye már a rendszerváltás óta napirenden van Szlovákiában a magyar kisebbség körében, de egyelőre nem úgy fest, hogy ezúttal pont kerülhet az ügy végér e. Az ezredforduló óta ez a harmadik alkalom, amikor komolyabb port kavar a magyar püspök kérdése. Először 2001ben lett visszhangja a kérésnek, mert szlovákiai magyar hívek és papok ismételten erőteljesen hangot adtak kérésüknek a Révkomáromban megrendez ett imanapon. Érdekes egy mondat erejéig elidőzni, hogy mit is jelent, ha egy magyar ember erőteljesen hangot ad valaminek. Ebben az esetben ez egyfelől fohászkodást jelentett, mert a hívek a magyar püspök kinevezéséért és az önálló magyar papi hivatásoké rt fohászkodtak, másfelől pedig azt, hogy nem részesítették lelkes fogadtatásban az akkori Pozsonynagyszombati egyházmegye érsekét Ján Sokolt, mi több, a mise végeztével sokan hangos nemtetszésüket is kifejezték. Akkor a szlovák püspöki kar kitartott a m ár korábbi álláspontja mellett, miszerint Szlovákiában nincs szükség magyar püspökre. Akkor úgy fogalmaztak: 'Egyházi szempontok okán nem látjuk szükségesnek' a magyar püspök szerepét, és 'elhibázottnak tekintjük azt, ha valakinek más indítékai vannak.' A püspöki kar elnöke szerint a szlovákiai magyar püspökség létrehozását célzó törekvésekben politikai indítékok jelei érhetők tetten. Aztán hosszú évekig nem lehetett hallani az ügyről. 2006ban, Malina Hedvig megverése kapcsán két szlovák püspök is felemel te hangját a magyarellenes hangulat ellen, sokan remélhették, hogy enyhülés és közeledés következhet be, de 2008 év elejére visszaálltak a demarkációs vonalak. Tavaly január elején zajlott a szlovákiai egyházmegyék átszervezése, amelyet XVI. Benedek pápa f ebruárban szentesített. A döntést Jozef Tomko bíboros a Népek Evangelizációja Kongregáció prefektusa hozta Szlovákiára. A legutóbbi, 1977es átszervezés óta 6 latin rítusú egyházmegyéje volt Szlovákiának, amely a 2008as változást követően 8ra változott. Megszűnt a PozsonyNagyszombati Főegyházmegye és helyén létrejött a Pozsonyi és Nagyszombati Főegyházmegye. A Nyitrai Egyházmegye egy részéből pedig létrejött a Zsolnai Egyházmegye. A Rozsnyói Egyházmegyéhez pedig hozzá csatolták a Breznóbányai Esperesker ületet, hogy így „javítsák az egyházmegyében lévő nemzetiségi arányokat”. A keleti egyházmegyéket illetően nem történt változás.
