Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 200 9 . 01.08 . 24 A vajdasági magyarok… Ami pedig a magyar identitástudatot illeti, érdekes változásoknak lehetünk tanúi. 1990ben az első vajdasági magyar politikai szervezet, a történelmi VMDK kimondta, hogy magyar érdekvédelemmel kíván elsősorban foglalkozni, de emellett segíteni akarja Szerbiában a demokratikus folyamatokat és az Európához való felzárkózást. Ugyanakkor – és ez súlyos kijelentés volt a háború kezdetén – kimondta azt is, hogy a magyarok nem kívánnak beleszólni a délszláv népek történelmi vitájába és a szerb nemzeti kérdésekbe. Közben az egységes magyar érdekvédelem szálkát jelentett nem csak Slobodan Milošev ić és szocialistái szemében, hanem bukását követően a magukat demokratikusnak mondott pártok és az ultranacionalisták szemében is. Ezért a könnyebb érvényesülés, a politikai karrier reményében szép számban léptek be magyarok is a nem magyar előjelű hatalm i pártokba. Ők már nem azt mondták, hogy nem szólnak bele a szerb nemzet szempontjából fontos sorskérdésekbe, mint tették és teszik ezt a magyar szervezetek. Így történt ez akkor is, amikor az elmúlt évben, ki tudja hányadszor memorandumot fogadott el a sz erb parlament, amelyben kimondta, hogy Szerbia sohasem fog lemondani déli tartományáról, Koszovóról. Ekkor a Magyar Koalíció képviselői tartózkodtak. A demokrata párti Tóth Tamás viszont az akkori hangfelvétel tanúsága szerint ezt mondta: - A Demokrata Pá rt és jómagam a rezolúcióra fogunk szavazni. A demokrata párti honatyához hasonlóan szavazott Koszovó ügyében Kismárton Ottó is, aki akkor még a Szerb Radikális Párt képviselője volt. Hogy mit keres egy magyar a szerb radikálisok között? Kérdésemre akkor így válaszolt. - Kikindán a Szerb Radikális Pártnak négyezer tagja van. A tagság tíz százaléka magyar. Úgyhogy ez nálunk nem számít különlegességnek. Különben meg nem értem, hogy a magyaroknak mért kellene tartózkodniuk a Szerb Radikális Párttól. Szerinte m nem lehet a legfontosabb, hogy a magyarok mind magyar pártokban legyenek. Nem azért tagosodtam be ide, hogy nyelvet cseréljek, továbbra is magyar vagyok. A vallásomat sem akartam cserélni, római katolikus vagyok. A fiaimat a római katolikus templomban ke reszteltük meg. Tehát továbbra is magyar akarok maradni, azzal, hogy Szerb Radikális Pártban vagyok. Nincs ebben az országban olyan jog, amelyet a többség élvez, a magyaroknak pedig nincs megadva. A feleségem szerb nemzetiségű. A fiaim beszélnek, írnak és olvasnak magyarul és szerbül. Szerb iskolába járnak, de csak azért, hogy a feleségem tudjon nekik segíteni tanulni. - A felesége is beszéli a magyar nyelvet? - A feleségem is megtanult magyarul, de nem beszél, mert a gyerekek egyszer kinevették a kiejtés e miatt. Egyébként nézi a magyar filmeket, műsorokat a televízióban. Ért magyarul mindent, csak nem nagyon beszél. - Amikor belépett a Szerb Radikális Pártba, milyen célokat tűzött ki maga elé? Magyar emberként mit szeretne megvalósítani ebben a szerb nem zeti pártban? - Azért léptem be éppen a Szerb Radikális Pártba, és nem valamelyik más pártba, mert ez az a párt, ahol van valamilyen rend és ahol követelik tőlünk a munkát, ahol van rend és fegyelem. Kismárton Ottó azóta hátat fordított Vojislav Šešelj szerb radikálisainak. Ma egy másik, a Szerb Radikális Pártból kiszakadt tömörülésben keresi boldogulását. Szerb ünnep, magyar ünnep(?!) És még egy példa, a vajdasági magyarság identitástudatáról. Lódi Gábor, a szerb parlament demokrata párti képviselője , a vajdasági kormány korábbi alelnöke volt az egyetlen magyar azon az ünnepségen, amelyet az elmúlt év november 25én szervezett meg a tartományi kormány abból az alkalomból, hogy 90 éve szakították el Magyarországtól és csatolták Szerbiához Vajdaságot. - Én nem tudom azt elképzelni, hogy egy magyar politikus nem jön el, és hogy nem a Vajdaság neki az érdemképe, a jövője, és hogy ezt nem tartja egy történelmi jelentőségű dolognak. A győztesek írják a történelmet. Ez sajnos Magyarországgal és a magyarságg al is megtörtént. Egyébként, ami nagy egy nemzetben, hogy megvan neki a
