Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 200 9 . 01.08 . 23 – Őseink hűségesek voltak adott szavukhoz, törvényeikhez, igazukhoz – hangsúlyozta a szónok – , ezért tiltakoztak az ellen, hogy zsoldosokat toborozzanak köreikből, azok köré ből, akik önkéntes katonasággal szolgálták meg szabadságukat. Hozzáfűzte: elveikhez, szabadságukhoz, létükhöz voltak hűségesek, mindahhoz, ami meghatározta őket. – Másodsorban a kitartást jelenti számomra Madéfalva. 245 évvel ezelőtt őseink példát mutat tak arra, hogy miként lehet és kell kitartani értékeik, jussuk mellett – fűzte gondolatmenetét Gyerkó – , kitartottak a januári hidegben, kitartottak a császári túlerővel szemben és kitartottak a körükben vesztegetéssel próbálkozókkal szemben is. Kiemelte, hogy a kitartás a veszedelmet követő üldöztetések áldozatait is jellemezte, akárcsak a Moldvába való bujdosás során a menekülőket. Végül az áldozatvállalásról beszélt a szenátor: „Őseink készek voltak áldozatot vállalni jussukért, hűségükért, kitartásuké rt. Vállalták a januári csíki hidegben való hosszas utazások áldozatát, vállalták a császári katonai hatóságokkal való szembeszegüléssel járó áldozatot, vállalták a legfőbb áldozatot, a vértanúságot a 245 évvel ezelőtti véres reggelen, majd a túlélők válla lták a meghurcoltatás, a bujdosás áldozatát is”. A szónok szerint „nekünk is hűségre, kitartásra és áldozatvállalásra van szükségünk ahhoz, hogy megmaradhassunk őseink hitében, hogy megtarthassuk és továbbörökíthessük tőlük kapott jussunkat: nyelvünket és kultúránkat”. Felkérte hallgatóságát: „Legyünk hűek önmagunkhoz, tartsunk ki mindamellett ami a miénk és ami megillet minket, s ha kell, vállaljunk áldozatot is mindezek érdekében”. Hozzáfűzte: „S itt nem kell mindjárt véráldozatra gondolni, hanem a tisz tességgel végzett munkára, a felelős döntésekre, a nehézségek vállalására”. – Ha mindannyian hűséggel, kitartással és áldozatvállalással éljük mindennapjainkat, jövőnk is lesz – zárta a madéfalvi megemlékezésen mondott ünnepi beszédét Gyerkó László szenátor. vissza Miként állunk nemzeti identitástud at vonatkozásában? Vajdaságma.info 2009. január 6. [9:30] Milyen változáson esett át a nemzeti identitástudat Szerbiában, magyarok és nem magyarok vonatkozásában? Erre a kérdésre keressük a választ az alábbiakban. Szerbiában a nemzeti identitástudat az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment át. Josip Broz Tito idejében, az akkori nagy Jugoszláviában az elnök haláláig nőtt a magukat jugoszláv nemzetiségűnek vallók száma. Ez különösen a vegyes házasságok és a hatalomba beépült kisebbségek esetében volt jellemző. Akkor az egyénnek előnye származhatott abból, ha jugoszlávnak, azaz délszlávnak vallotta magát és elhallgatta valós nemzeti hovatartozását. A kétmilliós lakosú, nemzeti szempontból heterogén Vajdaságban 1961 és 1991 között 50szeresére nőtt a magukat jugoszlávoknak vallók száma, elérte a 174 ezret. Tíz év múlva a nemzeti eszmék előretörését követően már 50 ezerre esett vissza. Tito halála után és a térségben szárnyra kapó nacionalizmus térhódításának időszakában már nem sok előnyt jelentett munkába lépéskor, érvényesüléskor a jugoszlávság, ennek eredményeként a darabjaira hullott egykori nagy ország utódállamaiban mára mindenütt erőteljesen csökkent a magukat jugoszlávnak vallók száma, habár még ma is akad belőlük. Ma ott tartunk, hogy Szerbi ában, a szerbbel testvérnemzet, a montenegrói is kisebbségi helyzetbe került, ami Montenegró elszakadása után azt eredményezte, hogy körükben is erőteljesebbé vált a nemzeti öntudat. Különösen azt követően, hogy a Szerb Pravoszláv Egyház minden eszközzel m egpróbálja megakadályozni, hogy Szerbiában templomot építhessen és működhessen a Montenegrói Pravoszláv Egyház. Történik ez akkor, amikor Vajdaság szerte gombamód szaporodnak a szerb ortodox templomok. Azt tudni kell, hogy azokon a településeken, ahová Tit o országlása idején kerültek montenegrói, boszniai, horvátországi és koszovói szerb telepesek, ötven éven át nem léteztek templomok. Ma már vannak.
