Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 200 9 . 01.08 . 22 Mint azt a 227/ 2008.12.30. számú kormányrendelet első cikkelye kimondja, „a megyei közegészségügyi hatóságok, illetve a bukaresti közegészségügyi hatóság újjászerveződnek egészségügyi igazgatóságokként”. Ugyanannak a jogszabályna k a 4. cikkelye ugyanakkor leszögezi, hogy a kormányrendelet életbe lépésétől számított 60 napon belül az egészségügyi miniszter elfogadja az újonnan megalakult egészségügyi – immár – igazgatóságok szervezeti struktúráját. Ami magyarán azt jelenti, hogy a z illető intézmények vezetői tisztségeibe annakidején versenyvizsgával került személyek munkahelye gyakorlatilag megszűnik, és a jogilag új (voltaképpen csak névváltoztatás nyomán létrejött) intézmények vezetői tisztségeit ismét versenyvizsgával foglalhatj ák el az új igazgatók. „Ezúttal szokatlanul fürgék voltak” „A megyei egészségügyi igazgatóságokat minden választás után újraszervezik, mert ezzel a módszerrel lehet elegánsan lecserélni a vezetőséget” – reagált lapunknak a hatóság átkeresztelésének hírér e Deme Judit, a Kovászna Megyei Egészségügyi Hatóság igazgatója. Hozzátette, még nem tudja, hogy újra megpályázzae a posztot a legközelebbi versenyvizsgán. Deme szerint ez nem új, ez mindig így történt, eddig is. Tar Gyöngyi Hargita megyei igazgató szint én törvényi kiskapunak tartja az eljárást, amelyet azonban – a korábbi gyakorlattól eltérően – ezúttal azonnal alkalmaztak, mindjárt a választások után. „Most szokatlanul fürge volt az új hatalom. Korábban egyegy mandátum feléig is eljutottak, amíg rákerü lt a sor, hogy a helyi, úgynevezett dekoncentrált intézményekben elkezdjék a tisztogatást” – fogalmazott Tar. „Ne szólj szám, nem fáj fejem” Míg a Hargita és Kovászna megyei egészségügyi igazgatók szerint egyértelmű a politikai indíttatás, a harmadik mag yar megyei intézményvezető, Ritl László – a Bihar Megyei Közegészésgügyi Hatóság igazgatója – ellenségesen fogadta az Új Magyar Szó érdeklődését. „Nem kommentálom a változást, hagyjanak engem békén” – zárkózott el Ritli, aki amúgy több mandátumot „túlélt” már a közegészségügyi igazgatói székben. Hargita megyei kollegája, Tar Gyöngyi vélekedése szerint egyébként a megyei egészségügyi igazgatóságok csak az első olyan „dekoncentrált intézmények”, ahol elkezdődött a tisztogatás. „Hamarosan következnek majd a t öbbiek is, csak ki kell várni” – tette hozzá az igazgató. vissza A madéfalvi veszedelem üzenete Nyugati Jelen 2009. január 07., 21.30 A Siculicidium áldozataira emlékeztek szerdán Madéfalván. A megemlékezés ünnepi szentmi sével kezdődött a helyi római katolikus templomban, innen zászló alatt vonultak a résztvevők – helyiek és vendégeik – az emlékoszlophoz, amely az 1764. január 7én az osztrák császári katonaság által lekaszabolt mintegy 200 csíki és háromszéki székely vért anúnak állít emléket. Szentes Csaba, Madéfalva község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve a 245 évvel ezelőtt történteket. Ezt követően Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke a székelységet ért sorozatos csapásokról beszélt, hangsúlyozva, hogy megannyiszor talpra állt és elölről kezdte életét e kis közösség. – Hűség, kitartás, áldozatvállalás; e három szóval lehet tömören jellemezni a Madéfalvi Veszedelem néven ismert történelmi eseményt – kezdte ünnepi beszédét Gyerkó Lászl ó. A csíki szenátor elmondta, hogy 245 évvel ezelőtt a csíki és a háromszéki székelyek vérükkel szerzett kiváltságaik védelmébe érkeztek tárgyalni a császári katonai vezetőkkel, békés tiltakozásukra a válasz a küldöttséget és a falu lakosságát megtizedelő ágyútűz volt. Mint mondta, a történések számára elsősorban a hűségről szólnak.