Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.07 . 38 Hagyományozás – Híradás a készülő északerdélyi autópálya menti négy faluban végzett kutatások eredményeiről Szabadság 20090107 BOLDIZSÁR ZEYK IMRE A Kolozsvár székhelyű Erdélyi Néprajzi Múzeum belső munkatársai által végzett felmérés témája: „Kolozs megyei kortárs falvak Romániában – nyitás Európa felé”, amelynek keretében a kutatók azt vizsgálták: a Kolozs megyét is az európ ai gazdasági övezetbe bekapcsoló Bors – Brassó között épülő északerdélyi négy sávos autópálya hogyan hat ki Tordaszentlászló község négy falujára, milyen hatása van vagy lesz ennek a gazdasági, társadalmi és belső közösségi életre. A 107es, Magyarlóna – B rév közötti megyei út mentén vagy ennek közvetlen közelében települt négy falut vette célba a kutatás: a polgárosultabb Tordaszentlászlót, mint községközpontot, a Szentlászlóimedence legnagyobb települését, a hajdani (1930) TordaAranyos vármegye egyik le grégibb, a havasaljai falvak közigazgatási, gazdasági és művelődési központját, a volt Szentlászlói járás székhelyét, a Kolozsvár külvárosához (Kolozsmonostor) közelebb eső radikálisabb Magyarfenest (két kollektivizált magyar település), valamint két román falut: a kollektivizált Jára- vagy Oláhrákost, illetve a kollektivizálatlan Hesdátot, melyek közül az utóbbit csak közvetve érint az autópálya. Tordaszentlászló és Magyarfenes bevonását a kutatási övezetbe a falusi turizmusba való korai (1992 – 2008) kezde ményező bekapcsolódásuk is igazolja. Hiszen az engedélyezett falusi vendégfogadás feltételei mindkét településen adottak, és szolgáltatásaik Magyarországtól Kanadáig és az USAig, valamint Hollandiától a balti államokig igen keresettek. Tordaszentlászló g azdag és változatos gasztronómiai kínálatán s a rossz megyei utakon kívül, kalotaszegi sajátos és egyedi látnivalókat biztosít az idelátogatóknak, mint: a bejegyzett Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeum, amely Kalotaszeg tájegységeit is be tudja mutatni az érdeklődőknek, a Jósika – Mikes – Széchen angol barokk stílusú kastély és dentrológiai park, a református templom és berendezése, a több mint 400 esztendős magyar iskola és tablógyűjteménye, Szent László királyunk szobra és a királyhoz fűződő hagyományok ( SzentLászló kútja), a Tordaihasadék, a Szent Lászlónapi magyar kórustalálkozó a Kárpátmedencei kórusok közreműködésével, művészi kopjafa a falu alapításának és fontosabb történelmi eseményeinek évszámával, az I. és az II. világháborúban elesettek obeli szkje a faluközben, a millenniumi Kiserdő a honvéd emlékoszloppal, a 120 éves, élő kórusmozgalom letéteményese a Szentlászlói Kórus és Fúvószenekar, két hagyományőrző tánccsoport, gazdag községi könyvtár, korszerű Művelődési Ház és a több mint 100 esztendő s színjátszó csoport, a szépen korszerűsített és berendezett községháza és polgármesteri hivatal, három keresett vendéglátóipari egység és 3 szállodája, valamint 34 kétcsillagos falusi vendégfogadó ház várja az ideérkezőket. Innen pedig Erdély bármely érd ekes látnivalója vagy 100 csodájának valamelyike egy nap alatt elérhető és megnézhető csillagtúrák keretében. Magyarfenesen a kívülbelül szépen és szakszerűen felújított árpádkori magyar római katolikus templom híres freskóival, a református templom szép népi varrottasaival, megújult kórusával, a kolozsvári Heltai Alapítvány által évente megrendezett Szent Istvánnapi néptáncfesztivállal, valamint jó és keresett vendéglőjével vonzza a turistákat, akik fél vagy teljes panziós ellátást kaphatnak a faluturiz musba bekapcsolódott családoknál, népszerűsítve itt is azt, ami még a paraszti világból, pl: lakásdíszítés, népi hímzés, kulináris szokások, ételek és ízek körében még megmaradtak. A kutatás tematikája magába foglalta ezen falvak gazdasági életének megsze rvezését, a még létező falusi gazdaságok, vagy a múltban létezett paraszti és kisipari gazdaságok szerkezetét és funkcióját, a foglalkozásokat, a falu építőművészetét, a falu intézményeit, a közösségi terek szimbolikáját, korunk családi életét, rokonsági é s örökösödési viszonyokat és kapcsolatokat, a jelen társadalom szokásait, a közösségi, családi- és egyéni emlékezetet, a naptári év eseményeihez kapcsolódó szokásokat és ezek változásait, a viseletet, mint a helyi és regionális önazonossági tudat megőrzés ének jeleit, a felvett- vagy átvett múló rítusokat, az interetnikus és interkonfeszionális kapcsolatokat közösségi és családi viszonylatban. A kutatás eszközei lényegében a levéltári dokumentálódáson kívül a helyszíni tájékozódás, kikérdezés, élettörténete k elmesélése, esettanulmányok, a vizuális dokumentáció elemzése stb., amelyeket magnószalagra és videóra rögzítettek.
