Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.07 . 39 A kutatói terepmunkát és felméréseket 41 kutató és egyetemi hallgató végezte mintegy 424 nap alatt, melynek során több mint 100 fénykép, 200 órányi hangos felvétel és 20 órányi videofelvételt készítettek a fentnevezett négy faluban. A muzeális értékű tárgyak felvásárlására kiutalt szerény összeg függvényében alig néhány néprajzi tárgy került a múzeum gyűjteményébe, amelyek a juhászat, a te jmérés szokása, a fonás, szövés, népi hímzés, háziipar, a népművészet, népviselet, népi diszítőművészet, a román halotti tor – engesztelő áldozat fogalom- és tárgykörébe tartoznak. Segítségemmel, Tordaszentlászlón Tötszegi Tekla és Gazda Klára tanároknak a népiszűcshímzés, a női mellrevaló készítésének munkafolyamatát, szakszókincsét, ornamentikáját sikerült rögzíteniük, Magyarfenesről egy asszonyöltözetet, Hesdátról juhászati eszközöket vásároltak meg, Rákoson pedig a két világháború között még élő halotti és engesztelő áldozat bemutatásának szokását rögzítették, míg Hesdáton dokumentációs kisfilm is készült a kihalóban levő kovácsmesterségről és kovácsműhelyről. A kutatás és felmérés teljes szintézisét, eddigi információink szerint Kolozs Megye Tanácsa ro mán nyelvű dokumentumkötetben adja ki. De miért csak román nyelven? A megyei tanács és az Erdélyi Néprajzi Múzeum nem tudják, vagy már elfelejtették, hogy a gyűjtött anyag felerészben román és felerészben magyar vonatkozású néprajzi gyűjtés? Vagy talán nem akarják tudomásul venni, hogy a magyar nyelv az Európai Unióban éppen olyan hivatalos nyelv, mint az angol, a német, a francia, vagy akár a román? Meddig tart még ez az etnikai elfogultság vagy háttérbe szorítósdi? Hiszen a felmérést vegyes szakember csap at: románok és magyarok végezték! A szintézis megjelentetéséig is, a múzeum három rögtönzött kiállítást szervezett 2008. szeptember 30 – október 5. között Kolozsváron a néprajzi múzeumban, október 9 – 17e között pedig Tordaszentlászlón a Művelődési Ház előcsa rnokában, valamint Hesdáton, az ottani iskolában. A két utóbbi kiállításon a dokumentációhoz szükséges fotókat, valamint az adatközlők fotóit állították ki. S hogyan vélekedtek s viszonyultak a megkérdezettek az épülő autópálya hatásáról? Nagyon vegyes! B ár az infrastruktúra, s így a modern, gyors és balesetmentes közlekedés lehetőségét mindenki óhajtja, azt viszont nem, ami vele járhat: a zaj, levegőszennyezés, por stb. negatív velejáróit mindenki elutasítja, hiszen mindez nemcsak az emberek egészségét, h anem az épített örökséget is tönkre teheti, főleg, ha a várost kímélő terelő utakat is majd ide fogják építeni. Jogos a félelem és az elutasítás a falusi lakosság részéről azért is, mert az autópálya mentén elhelyezkedő falvak vagy elveszítik sajátos önaz onosságukat, a magyar falvak pedig etnikai, kalotaszegi és néprajzi jellegzetességeiket. Vagy elnéptelenednek, vagy Kolozsvár rossz értelembe vett „külvárosává”, szeméttelepévé, a káros szubkultúrák melegágyává válhatnak. S akkor mit mutatnánk meg az idelá togató turistáknak? Ha pedig Kolozsvárt megapólisszá változtatják, ezeknek a falvaknak elvész mind a román, mind a magyar kalotaszeginéprajzi jellege és arculata, s ugyanabba a helyzetbe kerülünk, mint a Ceauşescu korszakban, hogy a falu városiasításának álarca mögött az etnikai viszonyok és arányok megváltoztatása volt s lenne a cél. Isten őrizze meg ettől a magyar nyelvterület egyik legszebb hagyományőrző, nemzeti karakterünket kifejező oázisát! Persze, hogy elvárjuk Kalotaszeg falvainak infrastrukturál is fejlesztését és haladását, de nem az elveszejtését! Remélem, hogy Kalotaszeg helyi tanácsainak vagy tanácsosainak van annyi felelősségtudata, hogy ellent mondjon minden ilyen törekvésnek és célnak egyaránt! vissza Állásbön gészde DélSzlovákiában Új Szó 2009. január 6. kedd, 18:52 | kocur Rimaszombatban, ahol már hagyományosan a legmagasabb a munkanélküliek aránya, egyelőre nem érzékelhető a világgazdasági válság hatása. „Nagyon kis mértékben nőtt az állástalanok száma, de ez a korábbi évek adatainak tükrében megszokott. Már befejeződtek az idénymunkák a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, így a téli időszakban többen jelentkeznek nálunk“ – tudtuk meg Dana Cochovától, a rimaszombati munkaügyi hivatal foglalkoztatási osztályának vezetőjétől. Nem jelentett be tömeges elbocsátást egyetlenegy vállalat sem. Gömörből is sokan járnak Magyarországra és Csehországba dolgozni. „Pontos számadataink nincsenek a szlovákiai alkalmazottakat illetően, ugyanis őket mi
