Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.07 . 27 érdekében. Nem félek a recessziótól mindaddig, amíg politikai higgadtságot tapasztalunk az új kormány részéről. Az pedig, hogy honnan lesz pénz a támogatásokra, olyan kérdés, amit nem lehet Brüsszel megkerülésével megválaszolni. Az uniós intézkedéseket minél hamarabb foganatos ítani kell Romániában, hisz itt komoly versenyről van szó. Aki ügyesebb, aki gyorsabb ebben a versenyben, az nagyobb mértékű forráshoz fog tudni jutni kedvezőbb körülmények között. Legyen az akár vissza nem térítendő támogatás, vagy olyan kedvezményes kölc sön, amelynek szintén gazdaságélénkítő hatása van. Aki nem igyekszik az első között egyszerűsíteni a szabályozási keretet, az vitatkozhat azon, ki kap többet, ki kap kevesebbet, de maga lesz a felelős azért, ha lemarad az európai források megszerzésében. I tt nagyon kemény versenyről van, amelyben a tagállamok mindegyike hozzávetőleg egyforma pozícióból indul. A bürokrácia területén még most is van olyan európai tagállam, amely még jobban sújtja a kis- és középvállalkozásokat, tehát e tekintetben se mi vagyu nk a sereghajtók. Viszont nekünk nem a sereghajtókhoz kell viszonyítanunk magunkat, hanem az élen álló országokhoz, s remélem, ennek érdekében a kormány is tenni fog. Másrészt igaz, a gazdasági növekedési ütem csökkenése valóban szűkíti a forrásokat, s úgy hiszem, ilyen körülmények közt is meg fog maradni az a rossz tulajdonságunk, hogy nem tudjuk meghatározni a prioritásainkat. Ez Romániának a legnagyobb gondja, az utóbbi évek egyik legvilágosabb problémája, az, hogy képtelenek vagyunk reálisan meghatározn i a prioritásokat. Egyértelművé kellene tenni azt, hogy ha az infrastruktúrafejlesztést és a mezőgazdaság felkarolását tekintjük első számú szempontnak, akkor nem lehet emellett prioritás még négy másik terület. Ha szociális szempontból a közalkalmazotti bérek emelése a prioritás, akkor valami másról kell lemondani. Az új kormánynak olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek ha népszerűtlenek is, higgadtnak kell lenniük. Most nem lehet a szociális támogatásokat úgy megemelni, hogy azon a hálón mindenki átfér jen, olyanok is, akik nincsenek arra ráutalva. Nem lehet a következő hónapokban olyan általános béremelést eszközölni, ami minden gazdasági ágra és a közszférára kiterjed. Ha a nyugdíjemelésnek a forrásbiztosítása és a pedagógusok fizetésemelése prioritás, akkor hajtsuk végre ezt. De akkor mondjuk el a választóinknak azt is, hogy ezzel párhuzamosan másra kevesebb pénzt fogunk fordítani mindaddig, amíg a gazdasági növekedés nem teszi ezt lehetővé. n Milyen hatása van az infrastruktúrafejlesztésnek a gazdas ági növekedésre? Romániában, de az egész világon népszerű lett Barack Obama. Én most tőle idéznék, abból a javaslatból, amit azután tett közzé, hogy összeállt a gazdasági tanácsadó csapata. Az ötből három így szól: az infrastruktúrát fejleszteni kell közp énzekből, ugyanis az Egyesült Államokban az ötvenes évek óta nem történt jelentős infrastruktúra fejlesztés. A második a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, mivel Obama észrevette, hogy szégyenletes módon, az az ország, ahol az internetet kitalálták, csak a közmezőnyben kullog a szélessávú hozzáférés szempontjából. Ez már keverten lesz gazdasági alapú magán- és közpénzből történő fejlesztés. A harmadik a közoktatási hálózatnak a fejlesztése, amiben ugyanúgy benne lesznek az infrastrukturális komponens ek, mint ahogy benne lesz a következő generáció versenyképességének a megteremtése. Ez beválhatna Romániában is. Az RMDSZ a mögöttünk levő négy éves periódus alatt pontosan ezért dolgozott. n Viszont minden várakozás ellenére mégsem lett tagja az új kormá nynak. Ez a RMDSZ brüsszeli jelenlétét felértékeli, vagy csökkenti a szervezet súlyát? A néppárti jelzés úgy szólt, hogy RMDSZnek folytatni kell a kormányzati szereplését, mert ezáltal az a két néppárti tagpárt, amelyik parlamenti jelenléttel is rendelke zik Romániában, szorosabban tudott volna együttműködni. Egyrészt azért, mert a néppárti, jobboldali jelenlét erősödött volna meg a kormányban, másrészt a Szövetség részvétele az új kabinetben azt jelentette volna, hogy a másfélmillió főt számláló magyar kö zösség Romániában képviselve van, de ne felejtsük el azt sem, hogy az RMDSZ volt az a politikai szövetség Romániában, amely az első perctől kezdve az európai értékekről beszélt, az uniós csatlakozást sürgette és az európai folyamatok megfigyelését és hazai meghonosítását, alkalmazását támogatta már 1989 decemberétől. n Az utóbbi egy évben EPképviselőként dolgozott, az azt megelőző három éves időszakban pedig kormánytagként. Melyik az, ami önhöz közelebb áll, illetve hogyan határozná meg a két feladatkör kö zötti különbségeket? Egyikre sem lehet születni, ahogy semmilyen feladatra. Mindenhez tanulni kell, tapasztalatot gyűjteni hozzá. Amikor kormányzati szerepet vállalhattam, rájöttem milyen fontos az, hogy előtte önkormányzati, illetve megyei szintű közigaz gatási tapasztalatom volt, amire a kormányzati munkában is támaszkodhattam. Most azt gondolom, e brüsszeli tevékenységben is szerencsés vagyok, mivel az előző tapasztalataimat itt is kamatoztatni tudom. A saját