Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.07 . 26 Csehi Árpád megyei tanácselnök véleménye az, nagyon jó lenne a megye számára, amennyiben az első perctől így készültek volna a támogatások megszerzésére. A tervekben azonban gyorsforgalmi út szerepel, mivel ez lenne az olcsóbb megoldás, és autópályának könnyedén, kevés ráfordítással átalakíthatták volna a már meglévő gyorsforgalmi utat. Ehhez csak egy – egy biztonsági sávval kellett volna kiszélesíttetniük az utat, valamint a sávokat elválas ztó egyszerű megoldások helyett zöldövezeteket kellett volna létrehozni. Amennyiben megvalósulnak a közlekedési miniszter tervei, mintegy 30 százalékkal kerülnek többe a munkálatok. Most már csak az úthoz szükséges területek kisajátítási folyamatának végé t kellett volna megvárni, és keresni a munkálatokat elvégző céget. Ha autópálya lesz a gyorsforgalmi útból, a támogatáshoz „versenyezniük” kellene az ország hasonlóan nagyméretű autópályáinak terveivel — mint amilyen az észak – erdélyi autópálya — , ami lehet etlen volna . vissza A babramunkát is vállalni kell – Interjú Winkler Gyulával Erdélyi Riport 2009.01.08. Romániának már az új kormány beiktatásának első munkanapjától olyan intézkedésekre van szüksége, melyek a válság hat ásait csökkenteni, tompítani tudják – vallja lapunknak adott interjújában Winkler Gyula, az Európai Parlament képviselője. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusával brüsszeli irodájában beszélgetett Domján Levente és Szűcs László. n Az eddigi kinyilvánított sz ándékok alapján, az új kabinet ön szerint hajlandó bármit is átvenni, tovább vinni a Tariceanuféle gazdaságélénkítő csomagból? Úgy a politikai, mint a gazdasági elemzők a Tariceanuféle foglalkoztatásjavító, illetve válságenyhítő csomaggal kapcsolatban p ozitívan nyilatkoztak. Én is csak támogatóan tudok róla beszélni, mert ez egy európai csomag. Szóról szóra megtalálhatók benne azok az intézkedések, amelyek a december közepén tartott európai csúcson is körvonalazódtak. Gondolok itt úgy az Európai Beruházá si Bank kezdeményezésére, mint a Small Business Act, azaz a kisvállalkozói törvénycsomag kezdeményezésre, de ide tartozik az európai pénzügyminiszterek által megtárgyalt 200 milliárd eurós válságenyhítő program is. Ezeket az intézkedéseket valamennyi felel ős kormánynak meg kell hoznia. Egy dolgot azonban el kell mondani, mégpedig azt, hogy Romániában, gazdasági értelemben mindenképp jobboldali kormányzati intézkedésekre volna szükség. A szociális programnak csak a valóban rászorulókról kell szólnia, míg a g azdasági csomag meg kell tartsa az egységes adókulcsot, csökkentenie kell a társadalombiztosítási járulékokat, és biztosítania kell olyan alapokat, amelyek közvetlenül és a lehető legkevesebb bürokráciával jutnak el a kis- és középvállalkozásokhoz. Az elmú lt öt esztendőben az Európai Unióban bőséges tapasztalat van arra, hogy az újonnan létrejött munkahelyek 80 százaléka a kisvállalkozások köréből származik, azaz a gazdasági szereplők közül a kis- és középvállalkozások azok, amelyek a legnagyobb munkahelyte remtő potenciállal rendelkeznek. Tehát a költségvetési pénznek elsősorban oda kell irányulnia, és nem feltétlenül a nagyvállalkozásokhoz. Az állami pénzek bürokráciaminimalizálás révén történő eljuttatása, leosztása is a kisvállalkozásokat kell támogassa. Ám a hatékony gazdaságélénkítéshez, a vállalkozói szféra erősítéséhez elengedhetetlen a középosztály konszolidációs folyamatának folytatása is, s nyilván szükség van olyan visszafogott szociális érzékenységre is, ami arról szól, hogy a ténylegesen rászoru lók részesüljenek támogatásban, nincs szükség olyan általános támogatási rendszerekre, amelyekbe azok is beleférnek, akik nincsenek erre rászorulva. n A válság 2009 évi várható kicsúcsosodása, a román gazdaság növekedési ütemének lassulása, a bevételi for rások apadása, azaz a csökkenő belső erőforrások mellett miből teremthető pénz a vállalkozói szféra támogatására? Ez a kérdés legalább három idevágó témát is felvet. Amikor a gazdasági növekedés csökkenéséről beszélünk, azt is el kell mondanunk, hogy Romá nia 2008ban több mint 8 százalékkal növekedett. Ez nem azért fontos, mert európai uniós rekordként tudunk vele büszkélkedni, hanem azért, mert a román gazdaságnak az európai felzárkózáshoz tényleg ekkora növekedésre van szüksége. Az, hogy egy ilyen magas növekedési ütemről mérséklődik a gazdaság bővülési üteme, nem azt jelenti, hogy recesszióról kell beszélnünk. Én a vészharangot inkább azért kongatom, hogy Románia a jövőben is mindent megtegyen a gazdasági növekedési ütem fenntartása
