Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 30 . 14 ha a korábban RMDSZes György Ervinnek távoznia kell tisztségéből. Codrin Munteanu jelölése kapcsán kifejtette, ismeri, és jó jogásznak tartja, de megfelelőbb lenne a tisztségre egy többségében románlakta megyében. Mint ismeretes, 2006 januárjá tól a prefektusok magas rangú köztisztviselőknek számítanak, akik nem lehetnek párttagok, ennek ellenére a kormányváltással mégis politikai alapon cserélik ki őket. vissza Szerző(k): Pap Melinda Újabb honfoglalás Krónika 2008. december 29. A határ menti magyarországi falvak elnéptelenedésének problémáját a romániaiak áttelepülése látszik megoldani: a közelmúltban egyre több Szatmár megyei vásárolt házat a határ másik oldalán. Az áttelepülők továbbra is Romániában dolgozna k, ide fizetik az adót, csupán lakhelyet – és természetesen országot – váltottak. Tapasztalataik szerint jobb az életszínvonal, kedvesebbek a szomszédok, és akár ötven százalékkal is olcsóbbak ott az ingatlanok, mint idehaza. A határ menti magyarországi te lepülések lakói viszont legszívesebben nyugatabbra költöznének. „Hazatelepülnek”. A határ közeli Vállaj rendezett utcái, komfortos házai miatt népszerű a szatmáriak körében magyarországi SzabolcsSzatmárBereg megye határközeli falvaiban már teljes utcák vannak, ahol Romániából átköltözöttek laknak, az ottani elöregedő falvak kiürült házait ugyanis nagyrészt romániai magyarok vásárolják meg. Olyan Szatmár megyei családokkal is találkozhatunk, akik gyerekeiket a szomszédos magyarországi településre járatják iskolába, és ezek a gyerekek rendszerint már kinn is maradnak, mert ott tanulnak tovább, és munkahelyet is ott keresnek. „Sokan vannak a faluban meg a szomszéd településeken is, akik az elmúlt években Romániából költöztek át ide Magyarországra. Csak magy ar anyanyelvűek jönnek, nem hallottunk olyanokról, akik ne tudnának magyarul” – magyarázta a Krónika érdeklődésére egy mérki (SzabolcsSzatmárBereg megye) kisbolt eladója. A kiszolgáló szerint jó, hogy jönnek a határon túliak, mert egyre kevesebb a falvak lakossága, a gyereklétszám is csökken, sorra zárják be az iskolákat. Az új telepesek megmenthetik a térséget az elnéptelenedéstől. „Lassan kiöregednek a települések. A fiatalok mind elmennek Nyugatra. Tetszik tudni, ez itt a világ vége, innen már csak elf elé érdemes menni, nem ide jönni – teszi hozzá az árus. – Megszűntek a munkahelyek, bezártak a régi üzemek is, itt nincs miből megélni. Azt gondolom, Romániában sem lehet sokkal jobb a helyzet, ha ide jönnek az emberek, lehet, nekik ez a Nyugat.” Olcsóbb a magyarországi otthon Nemrégiben egy szamoskrassói család is eladta kertes házát, és Szatmár megye romániai részéből átköltözött a magyar oldalra. A kapott pénzből egy határ menti kistelepülésen két házat vettek, és elmondásuk szerint még meg is maradt va lamennyi. „Az ottani házak nagy része teljesen közművesített, vezetékes víz, gáz mindenütt van, és a lakások állapota is felülmúlta a várakozásainkat. Ha nincs túl messze a ház a határtól, még a mobiltelefonunknak is van térereje” – részletezte átköltözése okát egy volt szatmári lakos. Úgy tudja, akik itthon városon éltek, azok tömbházlakásuk árából nagyobb kertes házat vehetnek ma Magyarországon. „Mi Nagykárolyban eladtuk a tömbházlakásunkat, az árából vettünk egy nagy házat Magyarországon, és még pénzünk is maradt – mondta el a Krónikának Oláh Ilona, aki nyár óta Vállajon lakik. – Nem is kell olyan sokat módosítani a házon, inkább csak a saját ízlésünkre szabjuk.” Összetartanak az új telepesek Az átköltözések miatt új közösségek alakulnak ki a határ túlsó oldalán. Oláh Ilona elmondta: új otthonuk körül szinte minden házban romániaiak laknak. Utcájukba legalább hat Szatmár megyei család költözött be, de a faluban sokkal többen vásárolnak házakat. „A munkahely és a lakásunk közti távolság tíz és fél kilométe r. Az út vámigazoltatással együtt maximum 12 perc, így nem jelent nagy gondot az ingázás” – mesélte az újdonsült vállaji. Elmondása szerint a falubeliek és a szomszédok szívesen látják őket, „nem közösítik ki a jövevényeket’’. „Nagyon jó a környezet, szép a táj, még a levegő is más, mint Nagykárolyban – fűzte hozzá Ilona. – Én nagyon vágytam már átköltözni, mert 40 évig betontömbben laktam, és most végre i gazi házam lehet. Emellett sok ismerősünk is lakik
