Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 29 . 10 többen megijedtek ettől, le vették a magyar trikolórt, többek között a tiszaújlaki önkormányzatról és gimnáziumról is. Az ukrán kisebbségi törvény egyébként garantálja a kisebbségek által lakott területeken a nemzeti szimbólumaik használatát. Ezek az esetek sem vezettek azonban dipl omáciai bonyodalmakhoz. vissza PAŠKA: SZERENCSÉTLEN ELLENZÉK, SZÁNALMAS DZURINDA Bumm.sk . 2008. 12. 28. Az ellenzéknek meg kellene szoknia, hogy törvényjavaslatai nem mennek át a parlamentben. Pavol Paška (Smer), a parla ment elnöke standardnak tartja, ha csak a koalíciós javaslatok sikeresek. „Azt sugallják, hogy a szlovák parlament nem demokratikus, mert azok a szerencsétlenek az ellenzékben nem tudják keresztülvinni akaratukat. Miért kéne respektálnunk bármilyen javasl atot a jobboldaltól, mikor tönkretet ték a szociális hálót?“ – tette fel a kérdést Paška a SITA hírügynökségnek adott interjújában. Az ellenzéki képviselőken azt ajánlja, hogy az ő ellenzéki munkájához hasonlóan dolgozzanak, fejlesszék programjukat, hogy majd meg tudják győzni a választókat. „A szlovák rendszer mindjárt 1989 után nagyon szigorúan tartotta magát a többségi, egyszerűbben szólva a „győztes mindent visz“ rendszerhez“ – mondta Paška. Paška szerint, mivel a Smer többséget szerzett, joga van saját vízióit megvalósítani, ellenzéki j avaslatokat figyelmen kívül hagyva. Paška nem fél attól, hogy ha ez a politika marad Szlovákiában, minden kormányváltásnál hatalmas változások lesznek várhatóak. „Szlovákia nem ugrál egyik oldalról a másikra“ – tette hozzá. A parlamentben idén is a kormán y és az ellenzék közti feszültség színtere volt. Paška beismerte, túl sok volt az emóció, és az olyan megnyilvánulások, melyek a lényeg rovására mentek. Ezen felül azonban úgy gondolja, hogy a parlament idén is bebiztosította az ország stabilitását, és a k ormányzást. Azt elutasította, hogy az ellenzéket kritizáló szavaival szintén távolodott a konstruktív együttműködéstől. Arra a kérdésre nem akart válaszolni, hogy Dzurinda vagy Slota árte többet az országnak. Hozzátette azonban: „Dzurinda jelentéktelen. Meglepően tapasztalom, hogy egy kétszeres kormányfő itt ül, kiabál, nagyon arrogáns és nagyon expresszív szavakat használ“. vissza A hidegháború utáni rendet értelmezte 81 éves korában elhunyt Samuel P. Huntington, a múlt s zázad végének egyik legbefolyásosabb politikatudósa, a Harvard professzora. Szőcs László| Népszabadság| 2008. december 29.| Ha nem 1945öt, hanem 198990et vesszük a "nulla évnek", akkor: kezdetben volt Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó emberrel (1992), majd jött Samuel P. Huntington csattanós válasza, A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. A rangos Foreign Affairs hasábjain mindjárt a rákövetkező évben, könyv alakban pedig 1996ban. Mindkét alapmű megjelent magyarul is, a hidegháború utáni évek nagy "világmagyarázatai" voltak. Leegyszerűsítve: a japánamerikai Fukuyama, azóta önmaga által is felülvizsgált elméletében úgy vélte, a hidegháború vége egyben az emberiség ideológiai fejlődésének végpontja, a nyugati típusú libe rális demokrácia a kormányzás végső formáját jelenti majd. A történelem tartogat még "eseményeket", ám az ideológiák harcának vége. Huntington azonban 39 nyelvre lefordított munkájában úgy vélte: az új ideológiák a kulturálisvallási identitások: a "történ elem" civilizációk harcaként folytatódik. Ezekből nyolcat különböztetett meg, annyiban szintén leszámolva a hidegháborús tipológiával, hogy az ortodox keresztény államok kivételével a volt "keleti blokkot" is a nyugati kereszténységgel vette egy kalap alá. Sokat bírálták a kategóriák