Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 29 . 11 önkényességét, a belső megosztottság elmosását, de ez is csak tovább forgatta Huntington nevét a szakmában. Az egyik rubrika a nyolcból az iszlám; szeptember 11e után sokan bibliaként vették le a polcról a könyvet, hogy a jövő t is kiolvassák belőle. Mások szerint munkássága legitimálta a Bushkormány fellépését idegen civilizációkkal szemben. Csak könyveibe (összesen 17 jelent meg) írta bele az egész világot. Az 1927ben, New Yorkban született tudós 57 esztendőn át a Harvard u gyanazon tanszékén dolgozott, miután már 18 évesen alapfokozatot szerzett a Yaleen, öt évvel később pedig doktorátusát vehette át. Tavaly vonult vissza a katedrától. Harmincévesen, A katona és az állam című, a polgárikatonai kapcsolatokat boncolgató köny vével szerzett nevet a szakmában. Kormányzati tanácsadóként is működött, a 70es évek végén, a Carteridőszakban például a Nemzetbiztonsági Tanács biztonsági tervezési koordinátora volt a Fehér Házban. Tudományos akadémiai tagságát kétszer is meghiúsítottá k, azzal az érvvel, hogy hamis matematikai modelleket használt. Utolsó könyvében, a Kik vagyunk?ban a spanyol ajkúak tömeges bevándorlásával kapcsolatban kongatta meg a vészharangokat. Úgy vélte: Amerika kulturális értelemben ostrom alá került, az összeta rtó ideológia gyenge volta miatt az Egyesült Államok két népre, kultúrára, nyelvre szakadhat. vissza Albán – szerb feszültség Koszovónál Magyar Hírlap 2008.12.29. Nyugtalanságtól tartanak a Koszovóval határos délszerbiai körzetben, miután rendőri akcióban elfogtak tíz volt albán gerillát, akit szerbek meggyilkolásával gyanúsítanak. Ivica Dacic szerb belügyminiszter nyugalomra szólította fel a zömében albánok lakta terület lakosságát, azt hangoztatta, hogy az intézkedések n em az albán kisebbség, hanem a háborús bűnökkel gyanúsított volt UCKharcosok ellen irányulnak. A helyi albán vezetők túlkapásokkal vádolják a rendőrséget, és tüntetést jelentettek be. Figyelmeztetnek, hogy ezzel újabb háborút provokálhatnak tíz évvel a ko szovói konfliktus befejezése után. A letartóztatást a háborús bűnökkel foglalkozó ügyészség rendelte el azzal a gyanúval, hogy a csoport tagjai 1999ben a koszovói Gnjilanéban a legszörnyűbb kínzásnak vetették alá az elfogott szerb civileket, és ötvenegyet megöltek közülük. Így akarták elköltözésre kényszeríteni a szerbeket. A tizenhét gyanúsított közül hét még szökésben van. vissza Az utolsó simításokat végzik a január 1jei átállás előtt; a lakosság áremelkedéstől tart – E uróbevezetés Szlovákiában VG 2008.12.29. Immár 16 EUtagország közös fizetőeszköze lesz az euró január 1jétől, amikor az egységes európai pénznem válik a hivatalos valutává Szlovákiában is. Az eurózóna népessége 1,6 százalékkal, GDPje viszont csak 0, 7 százalékkal lesz magasabb északi szomszédunk csatlakozásának köszönhetően. Szlovákia számára azonban sokkal fontosabb a váltás: voltaképpen az 1998tól Mikulás Dzurinda miniszterelnöksége alatt megkezdett reformfolyamat betetőzése, sikereinek megkoronázá sa lesz az egységes valuta átvétele. Ráadásul nem is akármilyen árfolyamon: a még nyáron megállapított 1 euró = 30,1260 koronás átváltási kurzus különösen annak fényében erős, hogy az elmúlt hónapokban a többi visegrádi ország valutája jócskán leértékelődö tt (a forint 11, a cseh korona 12, a zloty pedig egyenesen 25 százalékkal). A szlovák korona elmúlt hónapokban is megmaradó stabilitása az elemzők szerint máris egyfajta előzetes hozadéka az euróövezeti csatlakozásnak. Az UniCredit elemzői szerint, ha az o rszág januártól nem vezetné be az egységes valutát, egy korona most 33,5 – 37,5 eurót érne. A JPMorgan elemzője szerint a szeptembertől felerősödött globális pénzügyi válság mutatta meg igazán, milyen szerencsés a szlovák euróbevezetés időzítése. „Irigyelnek minket a szomszédos országok, hogy 2006ban kitűztük a 2009es euróátállás célját, teljesítettük a kritériumokat, ma pedig egy erős
