Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 29 . 9 védi meg a magyarok érdekeit, más szakértők szerint viszont a magyar kormányfő nyerte a vitát szlovák kollégája ellenében. Egy biztos: a két ország közötti normális viszony visszaállításához még sok idő kell. Románia – Erdély Románia és Magyarorsz ág között a viszony kifejezetten jónak mondható. Keleti szomszédunknál viszont a magyarok váltak megosztottá. A sokáig egyeduralkodó RMDSZ ugyanis 2007ben riválist kapott a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) képében. A két formáció a tavaszi önk ormányzati választáson vívott harcot egymással, ám itt – a Fidesz jelentős kampánysegítsége ellenére is – alul maradt az MPP. A kudarc után a párt jelentős belső krízisen ment keresztül. Mivel az RMDSZszel nem sikerült megállapodni közös lista állításáról , végül úgy határoztak: a novemberi parlamenti választáson nem is indulnak. Ehelyett független jelölteket támogattak, akik közül azonban senki sem került be a román törvényhozásba. Az RMDSZ tehát úgy tűnik, megtartotta pozícióját a rivális felbukkanása e llenére is. Jó esély van arra, hogy ismét kormányzati pozícióba kerüljön a magyar szövetség. Szerbia – Vajdaság Az előzetes félelmekkel ellentétben Koszovó függetlenségének kikiáltása (és annak magyar elismerése) , valamint a tavaszi szerb választások ut án sem romlott Szerbia és Magyarország viszonya, sőt. A magyar kormány több alkalommal is hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a déli szomszéd EUtagsága érdekében. November végén pedig Tadic elnök is hazánkba látogatott. Incidensek azért történtek: ismét m agyarverés, és obszcén falfirkák borzolták a kedélyeket. Komolyabb diplomáciai következménye azonban ezeknek az eseteknek nem volt. Ukrajna – Kárpátalja A kárpátaljai magyarság került be legritkábban a hírekbe 2008ban a határon túliak közül. Pedig probl éma itt is van: az ukrán állam minden eszközzel igyekszik saját nyelvének elsőbbséget biztosítani, elsősorban a kisebbségi oktatás "leépítésével". Ebbe az irányba tett lépés volt többek között az egyházi iskolák hátrányos helyzetbe hozása, illetve az ére ttségifelvételi rendszer 2009től történő megváltoztatásának kezdeményezése. Eszerint a magyar iskolában végzett diákok számára az ukrán anyanyelvűekkel azonos ukrán nyelvtudás lesz a követelmény az új, emelt szintű érettségiken, és eleve esélytelen lesz az egyetemi felvételi vizsgákon az, aki nem anyanyelvi szinten ismeri az állam nyelvét. A hír hallatán sok magyar szülő elbizonytalanodott, hogy magyar iskolába adjae gyermekét vagy inkább ukránba, hiszen az anyanyelven oktató intézetekben nem lehet jól megtanulni ukránul. Így, miközben, még a '90es években Kárpátalján általános tendencia volt, hogy sok szülő az ukrán iskolákból magyar tannyelvű intézményekbe íratta be gyermekét, mára – nem utolsósorban Schengennek is köszönhetően – ennek éppen az ellen kezője tapasztalható. Ezenkívül egy másik esetre is felkapta a fejét a magyar közösség: a magyar honfoglalás jelképének számító vereckei emlékművet radikálisok gyalázták meg. Ukrán nacionalista fiatalok mintegy félszáz fős csoportja ukrán állami címert és a Kárpátaljára 1939ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő és a magyar nép nevében bocsánatot kérő márványtáblát szerelt fel a Vereckeihágón felépült magyar honfoglalási emlékműre. Ezt követően a "magyar nép vezeklésének emlékművévé" keresztelték át a mementót a Szvoboda Összukrajnai Szövetség kárpátaljai szervezetének tagjai. Véleményük szerint ugyanis a magyaroknak a "Kárpátalja 19391944es magyar megszállása idején elkövetett fasiszta bűntettekért" kell bocsánatot kérn iük. Pár hónappal később pedig ezen szervezet követelése nyomán az ügyészség Kárpátalja több járásának magyarlakta településein kezdett vizsgálódni azzal kapcsolatban, hogy vannake a középületeken idegen állami jelképek. Mivel
