Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 20 . 17 azt láttuk, hogy van egy keletnyu gati lejtő. Legnagyobb részvétel HargitaKovászna megyékben volt, és ahogy mentünk Nyugat felé, úgy csökkent a magyarok részvétele és az RMDSZre való szavazás hajlandósága. Ez a trend először 2000ben kezdett megváltozni Hargita megyében. Elkezdett cs ökkenni a részvétel, az RMDSZre leadott szavazatok száma. Ezt követően Kovászna megye hamar észbekapott és behozta a lemaradást – 2004ben Kovászna megyében igen jelentős volt a csökkenés. Látszik, hogy a legnagyobb probléma az RMDSZ bázisszavazói körébe n van: itt elsősorban nem a más pártra való szavazási hajlandóság növekszik, hanem a távolmaradók köre. Megpróbáltunk különböző magyarázatokat találni erre. 2004ben programszinten abban láttuk a probléma gyökerét, hogy az RMDSZ politikai vonalvezetése e lsősorban az interetnikus környezetre fókuszál, azokra a problémákra keresvén megoldást, melyek a románmagyar együttélésre jellemzőek. Ezek a programok Székelyföldön kevésbé mobilizálnak. 2004ben függőben volt, hogy az MPPt bejegyzike vagy sem, indul nak vagy mégsem – az akkori alacsony részvételről azt feltételeztük, hogy azért nem mentek el a választók szavazni, mert úgy érezték, az RMDSZ kapcsán megfogalmazódott kritikájukra nincs alternatíva. Erre a vélekedésre ráerősített az EPválasztás, amikor a román részvételhez képest a magyar választók részvétele 40%kal nagyobb volt. Bár ehhez azért hozzá kell tennünk azt is, hogy ez a kiugróan magas magyar részvétel igen alacsony országos részvétel mellett valósult meg. Időrendben ezt követték az önko rmányzati választások: volt világosan artikulált alternatíva, a jelöltek jók voltak, a rendelkezésükre álló média- és anyagi erőforrás megfelelő volt, tehát minden feltétel adott volt a magas részvételhez, ami ennek ellenére tovább csökkent. Ez azt jelenti , hogy újra kell gondolni azt az értelmezést, mely elsősorban az alternatíva hiányával magyarázta az alacsony részvételt. Szerintem az igazi probléma az autonómia fogalmának értelmezésével van. Tekintettel arra, hogy a székelyföldi elit bármilyen problém a megoldását az autonómia irányából közelíti meg, Hargita és Kovászna megyékben a választók lassan az életüket sem tudják elképzelni nélküle. Csakhogy mi is ez az autonómia? Az autonómiának többféle megközelítése van, az egyik a közjogi megközelítés, ami szerint az autonómia egy törvénytervezet, amit a román parl ament elfogad vagy csak iktat, amiről népszavazást lehet kezdeményezni, vagy ami mellett pulpitusról hitet lehet tenni. Amíg pedig nincs autonómia, semmi nincs. Az autonómiának a közbeszédben van egy másik megközelítése is, ami a régiófejlesztésről szó l, és általában konferenciák, gazdaságibefektetői találkozók szervezésében merül ki. E mellett az autonómia Székelyfölddel kapcsolatban legfennebb az út, gáz, szennyvíz meg hasonló dolgok kapcsán merül fel. Mind a saját szakmámba, a társadalomkutatásba, mind a politikai kommunikációba átment az, hogy a mindennapi problémákat és az etnikai problémákat a társadalomkutatók és a politikusok is egyféleképpen szembeállítják. Azt gondolom, hogy ezeket a dolgokat szembeállítani egymással az RMDSZ számára egy ves ztes játék, egy kommunikációs zsákutca. Mind a saját szakmámba, a társadal omkutatásba, mind a politikai kommunikációba átment az, hogy a mindennapi problémákat és az etnikai problémákat a társadalomkutatók és a politikusok is egyféleképpen szembeállítják. Azt gondolom, hogy ezeket a dolgokat szembeállítani egymással az RMDSZ szá mára egy vesztes játék, egy kommunikációs zsákutca. Kiss Tamás Van egy olyan felmérés, amelyben a kutatók rákérdeztek arra, hogy mégis mit értenek Székelyföldön az autonómia fogalma alatt. A válaszok nagyon vegyesek, de a lényeg az, hogy az autonómia alatt tulajdonképpen a
