Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 20 . 16 Vannak olyan települések, ahol 8090%os részvételt regi sztráltak, úgy, hogy ezeken a településeken a magyarság aránya 7580%. Azt is el lehet mondani, hogy Szilágy megyében az RMDSZ az első politikai alakulat, tavasszal majdnem megnyertük a megyei tanácselnöki tisztséget. Kovászna megyéről ellenben sok jót n em lehet elmondani. EPválasztásokon jött egy nagyon nagy pofon az RMDSZnek, utána önkormányzati választásokon minimálisan sikerült visszaszorítani ezt a trendet. Azt is tudni kell, hogy Hargita megyéből ide tevődött át az MPPnek illetve az RMDSZellenzé knek a székhelye, háttérországa. Az alacsony részvétel nem elsősorban politikai okoknak köszönhető. Az önkormányzati választásokkor a legkisebb részvételű versenyre került sor Sepsiszentgyörgyön (első forduló 37%, második forduló 27%). Ezt sokan azzal ma gyarázták hogy kemény verseny volt – érdekes módon Gyergyóban is kemény verseny volt, mégis az országos átlag szerint alakult a részvétel. A szavazókedv hiányának okait abban is látom, hogy nincsen jövőkép, a munkanélküliség magas, továbbá nagyon nagy a közeli nagyváros, Brassó elszívó ereje. Tehát nem csak a politikában, az elmúlt másfél évben kell keresni a gondok forrását, ez összetettebb ennél. Természetesen az RMDSZ háza táján is meg kell nézni a gondokat. Nem véletlenül mondtam azt, hogy Szilágy megyében erős megyei kampány volt, Kovászna megyében ennek pont az ellenkezőjét lehet elmondani. Rosszul működő szervezetek vannak, ahol nem megfelelő az együttműködés. Kovászna megyében azonban vannak tartalékok. Az RMDSZnek nagyon nagy kihívás lesz a z elkövetkező években, hogy hogyan tudja visszahozni, felhozni Hargita megye szintjére Kovászna megyét. K. T.: – Ugyanakkor Kovászna megyében a jelöltek kérdése sem kerülhető meg... P. B.: – Erről lehet spekulálni, én őszintén örvendek, hogy ezek a jel öltek megnyerték a választásokat. Ez már egy jó eredmény volt. H. R.: – Van egy 200 ezres különbség, ami a 2004 és 2008ban az RMDSZre leadott szavazatokat illeti. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy önkormányzati választásokkor a megyei tanácslistákra lead ott szavazatok száma és a parlementi választásokkor kapott szavazatok száma közt mennyi a különbség, akkor egymáshoz nagyon közeli számokat kapunk. Egész eddig legalább 100 ezres szavazatkülönbség volt a két eredmény között. Milyen okai vannak ennek? SZ. I.: – Beszéljünk a részvételről, számomra ez volt a parlamenti választások legérdekesebb összetevője. Kezdjük azzal, hogy az alacsony részvételnek volt néhány strukturális összetevője. Az egyik ilyen elemnek tartom, hogy a 18 millió választópolgár közül 2,53,5 millió külföldön tartózkodik. Hiába hoztak létre szavazókörzeteket szerte a világon, a külföldön élő román állampolgárok alig 1 százaléka szavazott. A másik strukturális probléma, hogy kiki csak a saját lakhelyén szavazhatott, továbbá probléma az egyéni választókerületekre való áttérés, amit senki nem értett, még a politikusok sem, nemhogy a választópolgárok. Ezekkel az összetevőkkel lehet tehát az egyetemes bukta nagyságát csökkenteni. Hiszen itt mind a román, mind a magyar politikai elitnek szembe kell néznie azzal, hogy sikerült alaposan elidegeníteni a választókat. A politikai elit el kell hogy gondolkozzon a helyzeten, hiszen egy ilyen – 30 százalék körüli – részvétel már nagyon súlyos kórtani látlelet, és lassan legitimitási problémákat i s felvet. Ami az RMDSZt illeti, a szövetség vesztett 200 ezer szavazatot. 2004ben volt 628 ezer, most 425 ezer. Megint visszamennék az időben, mert a tendencia érdekes ebben a kérdésben. Egészen 2000ig a parlamenti választásokon
