Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 20 . 15 nagyobb arányt szavazatok tekintetében az RMDSZ mint az etnikai arány, itt 45,5%ban szavaztak magyarok az RMDSZre. Szatmáron is valamivel nagyobb arányt képvisel az RMDSZre le adott szavazatok aránya az etnikai aránynál. A következő megyecsoport Beszterce, Hargita és Kolozs megyékből áll, ahol 35% fölött szavaztatták le a magyarokat az RMDSZre. Kolozs megye szavazatszámban nem hozott többet mint az önkormányzati választásokon, illetve valamivel kevesebbet, de mivel most n yáron kisebb volt a jelenlét is, arányában nagyon nagyot javított az RMDSZ. Nagyon úgy tűnt, hogy Kolozsváron – úgy a városban, mind a megyében – a helyhatósági választásokkor, valami nagyon megcsúszott. Mindenki nagyon tartott attól, hogy Kolozs megyéb en térvesztés lesz, de ez nem jött be: Kolozs megyében az RMDSZ most javított. Utolsó előtti kategóriában következnek az ún. szórványmegyék, 3035% között: Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Arad, itt mindenhol a 1520%kal a magyarok aránya alatt van az RMDSZ eredménye. A katasztrofális megyék Kovászna, ahol a magyarok 27,5%át sikerült leszavaztatni, valamint Szeben, KrassóSzörény és Temes, utóbbiak azonban már tényleg szórványterületeknek számítanak. Azt hiszem, ez a felsorolás elég jól kirajzolja a különféle régiók erőterét. Azok a megyék vannak élen, melyeket interetnikus ütközőzónának nevezhetünk, ahol a magyarok kisebbségben vagy enyhe többségben vannak, de mindenképpen jelentős a román népesség. Ezek azok a megyék, ahol sikerült kialakítani ma gyar többségű választókerületeket, és ahol úgy tűnik, a szavazók érezték a tétjét ennek a választásnak. Kakukktojásként itt van tehát Kovászna megye. Kovászna megyében 61%ot vitt az RMDSZ, 11%ot vittek a független jelöltek. Ha összeadjuk a kettőt, ak kor az megegyezik a magyarok arányával, tehát ezek szerint nem voltak jobban mobilizálva a román szavazók. A másik oka az alacsony részvételnek az, hogy az emberek nem értették igazából ennek a választásnak a tétjét. Nem volt államelnökválasztás, kampán y szempontjából nem volt egy húzóarc, egy állandóan mediatizálható választási küzdelem, amire az emberek odafigyeljenek, és amely tematizálta volna a közbeszédet, kezdve a politikai kávéházaktól a munkahelyi beszélgetésekig. A másik oka az alacsony részvételnek az, hogy az emberek nem értették igazából ennek a választásnak a tét jét. Nem volt államelnökválasztás, kampány szempontjából nem volt egy húzóarc, egy állandóan mediatizálható választási küzdelem, amire az emberek odafigyeljenek, és amely tematizálta volna a közbeszédet, kezdve a politikai kávéházaktól a munkahelyi beszél getésekig. Porcsalmi Bálint Ha az önkormányzati választásokhoz hasonlítjuk a mostani szavazatszámokat, akkor a két székely megye között óriási különbség van. Kovászna megyében ugyanannyi szavazatot kapott az RMDSZ, mint az önkormányzati választásokon, úgy, hogy akkor kemény ellenzéke volt. Hargita megyében viszont 20 ezer szavaza ttal többet sikerült most összeszedni, tehát a két székely megye nagyon erőteljesen szétválik. P. B.: – Én két kakukktojásról beszélnék, az egyik Szilágy megye, a másik Kovászna megye. Az elsőt azért ismerem, mert Szilágy megyei vagyok, a másikat azért, mert az EPválasztásokkor, az önkormányzati választásokkor és most is a Kovászna megyei kampányt segítettem. Szilágy megyében nagyon erős RMDSZszervezet van, az elmúlt 4 évben nagyon jó eredményeket tudtak felmutatni. Nagyon jó volt a kommunikáció, na gyon erős önkormányzataik vannak, és ez tette lehetővé a nagyon jó mobilizálást. Az RMDSZ stratégiája itt egyértelmű volt, ott, ahol erős önkormányzatok vannak, nagyon sok erőforrást mozgósítottak.