Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 16 . 56 magyarság körében" ( kiemelés tőlem – TL). Ne aggódjon Asztalos úr: székely Testvérei már régóta „radikális" módon síkra szállnak a területi autonómiáért – ha nem vette volna még észre… Borbély László, a neptuni főtárgyaló viszont végképp elveti a sulykot, amikor – szlovákiai típusú – „etnikumközi konfliktusokat" (sic!) vizionál. A marosvásárhelyi politikust 1990 „fekete márciusával" kell megnyugtatnunk: Romániának nem föltétlenül kell a szomszédba mennie egy kis „etnikai konfliktusért"… Amúgy pedig békés jogküzdelmet folytat ó erdélyi magyarságunk nevében kell visszautasítanunk azt az inszinuációt, hogy a magyar etnikum „radikalizálódni" fog, és részese kívánna lenni bármiféle etnikai konfliktusnak. Az erdélyi magyarság józan és bölcs, és tudja, mit akar. vissza Strasbourg, 2008. december 15 Tizenöt éves a Szórvány Alapítvány „A civil szervezeteknek egymás felé kell fordulniuk” Pataki Zoltán Nyugati Jelen Kedd, 2008. december 16., 07.00 Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1993ban jegyezték be a Bán ság egyik legaktívabb magyar civil szervezetét, a Szórvány Alapítványt. A múlt hét végén alapítványi tagok és más civil szervezetek képviselői részvételével megtartott évfordulós ünnepség során felavatták az Alapítvány új konferenciatermét. Idén első alk alommal adták a Közösségért díjakat a szervezet három alapító tagjának, dr. Albert Ferenc professzornak, Joó Imre újságírótanárnak és távollétében Salló Ervinnek, az “utolsó bánsági polihisztornak”. A Szórvány Alapítvány terveiről, a magyar civil szerveze tek előtt álló kihívásokról dr. Bodó Barna elnök nyilatkozott a Nyugati Jelennek. – A Kós Károly Közösségi Központ alagsorában létrehozott székházunk felújítását most fejeztük be. A munkálatok összesen 25 000 euróba kerültek, amit pályázatokon elnyert tám ogatásokból fedeztünk. A most felavatott, 3540 személyes konferenciatermet úgy szeretnénk működtetni, hogy a magyar civil szervezetek közül bármelyik megszervezheti itt a rendezvényeit úgy, hogy a teljes konferenciatechnika a rendelkezésére áll. Társadal omtudományi művekben gazdag könyvtárunkat is újrarendezzük, ezeket a köteteket a helyi értelmiség és az itt tanuló magyar egyetemisták is igénybe vehetik. Számukra mi biztosíthatjuk a magyar nyelvű szakirodalmat, ami az egyetemi könyvtárakból hiányzik. Cél unk továbbá egy könyvkiadó bejegyzése. Ez azért lenne fontos, mert olyan pályázatokban vehetünk részt, ahol csak kiadók pályázhatnak. Évente 56 kiadványt jelentetünk meg, ezeket mindig más kiadókkal kell kiadatnunk. Ha mi tudnánk pályázni, a költségek tal án valamivel kisebbek lennének. Ugyanakkor azt szeretnénk, hogy a magyar közösség számára ez a székház ne csak egy lehetőség, hanem konkrét programokat kínáló műhely legyen. Milyen programokat szerveznének az Alapítvány székházában? – Azon gondolkodunk, hogy a vitafórumot, amely a Szakura bárban működött néhány évvel ezelőtt, újraindítsuk. Ha sikerül megtalálnunk a megfelelő moderátort, aki kézbe vegye ezt a vitasorozatot, akkor egy más típusú közönséget is meg tudunk szólítani. Van olyan elképzelésünk is, hogy művészek, zenészek előadóesteket szervezhetnének ebben a teremben 3050 fős közönség számára. Ígértek nekünk egy nagyon jó zongorát, és ha ez a hangszer meglesz, be tudjuk indítani az ilyen típusú rendezvényeket, amelyek kiszélesítik a tevékenység i körünket. Az évfordulós rendezvény során együttműködésre, összefogásra szólította fel a civil a szervezeteket. Milyen kihívások előtt áll a civil szféra a következő időszakban? – Egy 15 éves évforduló jó alkalom a számba vételre, de azt hiszem sokkal fontosabb az, hogy jelezzük: képesek vagyunk egy integrációra. A civil szféra biztos vagyok benne, hogy váltás előtt áll. Mióta a magyarországi pályázati rendszer alapvetően megváltozott, a kicsi apró pályázatok helyett nagyobb pályázatokban kell
