Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 16 . 46 venni a második ernyőszervezet, a Miért megalakulá sának? Imádom az ilyen megközelítéseket, amikor egyesek összetévesztik a szerepeket. Az egy dolog, hogy nekem is megvolt a véleményem az OMDSZ ügyeiről, de nem próbáltam megmondani neki, hogy mit kell csináljanak. Levente egyszerre két szervezetnek akarta ezt megmondani. Az Itthon, fiatalonnak, hogy ne a MITbe kérezkedjenek, a MISZSZnek pedig hogy kit vegyen be soraiba. Nem látta (s ez a jobbik eset) akkor sem, hogy mire megy ki a játék, hisz ez csak egyszerű és átlátható manőver volt az Itthon, fiatalon vezetői részéről, akik tudták, hogy nem felelnek meg a MITtagság kritériumának. Ugyanezt játszották el a MIKben is, csak hát ott sem balfácánok az emberek. Lufiszervezetnek ott volt a Miért, s amikor már jó sok lufi összegyűlt, és letettek valamit az asz talra, akkor nyitott a MIK is. Érdekes, a MITbe ezek után már nem akartak belépni. – Hogyan lépett színre a Miért? – A Miértet tulajdonképpen az RMDSZ hozta létre, kiadva neki az ifjúság ügyét alvállalkozásba. A Miért megszületése is a Borbolyügyre és az udvarhelyi RMDSZellenességre vezethető vissza. Mint tudvalevő, Borboly a lapulás éveiben kihasználta, hogy Csíkszéken jóformán semmilyen ifjúsági szerveződés nem volt, és csendben kiépítette a Csíki Területi Ifjúsági Tanácsot (CSTIT). Ebben a periódusb an rúgtuk össze a port végleg Udvarhelyen Verestóy szenátorral, aki az UFFot hiába próbálta magához édesgetni, így létrehozott egy saját ifiszervezetet. A csereháti eseményeket tárgyaló kolozsvári SZKTn több tanú (pl. Eckstein – Kovács Péter, Kolumbán Gáb or) előtt alpári szavakkal megfenyegetett, majd amikor elutasítottam együttműködési javaslatát, felkiáltott: „Akkor majd létrehozok egy másik ifjúsági szervezetet!” – és kivörösödve elrohant. Rá két hónapra színre lépett Udvarhelyen az SzMadisz. Ez 1998 t elén volt. Rövidesen létrejött az RMDSZ segítségével az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács, ami a CSTITvel, majd a többi megyei fantomifjúsági tanáccsal közösen megalakította az Itthon, fiatalon nevű csoportot. Akkoriban erről is sok vita zajlott a rról, hogy mennyire nem létezőek a tagszervezeteik. Kivétel talán Csíkszék, ahol Borboly azért kemény – és később számára roppant hasznos – munkát végzett. A többi nagy vezér nem szeret dolgozni, s ez meg is látszik a mostani működésükön is. Borboly a múlt ja miatt nem volt azonnal vállalható az RMDSZ számára, de aztán látva hasznosságát és munkabírását, létrehoztak számára is egy társelnöki tisztséget a Miértben. Ebben a periódusban történt, hogy többször is Markó és Takács közbelépését kértem annak érdekéb en, hogy ne támogassák az ifjúság kettészakítását. Egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy érdekük fűződik ahhoz, hogy egy saját – kordában tartott – ifjúsági csoportjuk legyen. Ekkoriban mondta nekünk Takács Verestóyról, hogy ők sincsenek megelégedve vele, de Bukarestben nagyon hasznos, mert hasonló módszerekkel dolgozik, mint a románok, s ezért nem lehet megszabadulni tőle. Azóta ezt az érvelést sajnos az egész RMDSZvezérkar elsajátította. – Hogyan jellemeznéd a MIT és a Miért közötti viszonyt? – Az ele jén teljesen érthető módon ellenséges volt. Azóta bebizonyosodott, hogy a Miért eremdéeszestől sem elég a MIT kinyírásához, a MIT pedig nem képes megakadályozni, hogy az RMDSZközeli szervezet teret nyerjen és rengeteg pénzhez jusson. Az álláspontok bemere vedtek. A Miért egyfolytában azt próbálta bizonyítani, hogy a MIT zárt szervezet (ezt a marhaságot még Markóék is szajkózták egy darabig), a MIT pedig a Miért mesterséges, politikai jellegét bírálja. Persze az sem segített, hogy olyan személyek álltak a ba rikád két oldalán, akiknek nem sok közös találkozási pontjuk volt az értékrendjükben. Az együttműködési szándék is inkább kényszer hatására jelentkezett. Mindkét szervezet próbálta bizonyítani létjogosultságát. Nem is várható el különösebb együttműködés am íg a Miértet azok az emberek vezetik, akik. Jellemző, hogy mindent erővel próbálnak megoldani, nincs viselkedéskultúrájuk sem. Ezért nem szeretik őket még a magyarországi szocialista partnereik, tisztségviselők sem. Ezért távolságtartóak a MIKtagszerveze tek is, nem beszélve a román ifiszervezetekről. Az ideiglenes közös érdekek egy darabig működtetnek dolgokat, de aztán csak kipukkadnak a lufik, mint ahogy az RMDSZ kormányzási teljesítményéről szólók is. A balkáni módszerek használatán kívül van még egy d olog, ami miatt nem igazán jöhet létre gyümölcsöző együttműködés, az pedig az értékrendbeli különbség. Élő példa, hogy a MIKen kétszer volt zűr alkoholfogyasztásból eredő viselkedészavar miatt (Kassán és Kárpátalján), s mindkét alkalommal a „muszájmeghívo tt” miértes képviselők miatt, élükön Kovács Péterrel és Benedek Árpád Csabával. Ugyanez a különbség jellemzi a két társaság bulijai közötti különbséget is. Szerintem az, hogy – emlékezetem szerint – soha egy MITes sem itta hullarészegre magát, míg a másik tábort sokan az ilyen bulikról ismerik, sokat elárul. – Próbálkoztatok az együttműködéssel, hiszen szerveztetek egy közös fórumot, amelyen Te is részt vettél Somogyi Attilával és Jakab Istvánnal együtt. Hogyan sikerült a fórum? Mi volt a végkövetkezteté s? – Fórum? Hát, az inkább egy kis kerekasztalbeszélgetés volt, amit az akkori magyar Gyermek- Ifjúsági- és Sportminisztérium erőszakolt ki. Jellemző, hogy a helyettes államtitkár először a kolozsvári RMDSZszékházba
