Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 16 . 45 RMDSZből áll a világ. Csak kár, hogy mások nem nagyon követik a példát, mert féltik azt a kevés pénzt, amit csurrantanak nekik. – Milyen próbálkozásaitok voltak az ügy tárgyalásos megoldására az RMDSZszel, és miért nem vezettek ezek sikerre? – A kilépést megelőzően voltak tárgyalások az RMDSZ vezetőivel, de fokozatosan világossá vált, hogy csak a ltatás folyik. Aztán meg az sem volt tisztességes, hogy idővel megszabták, kivel ülnek le tárgyalni. Persze, megvolt a jó okuk, hogy kerüljenek Hajdót és engem. Az más tál tészta, hogy az RMDSZ a Miérten keresztül folyamatosan próbálja gyengíteni és vissza ráncigálni a politikai játszmákba az ifjúsági szervezeteket. Takács Csaba ügyesenvezető elnök az egyik MISZSZtagszervezet vezetőjét megfenyegette azzal, hogy eltaposhatja, mint egy cigicsikket (be is mutatta), máskor meg Jakab Istvánnak ugrott azzal, hogy mi a szekunak dolgozunk! Ez is jelzi, mennyire tisztességes emberek voltak a ellenfeleink. A Communitas, Illyés, Iskola, Progress stb. alapítványos pénzek RMDSZ általi birtoklása mindmind további akadályai annak, hogy a MIT és az erdélyi magyar civil szf éra tehetsége és képessége alapján bizonyíthasson. Aki azzal vádol minket, hogy belülről kellett volna változtatni, az kellene tudja, hogy végigjártuk az összes lépcsőt. Az RMDSZ egy betonpárt, amit belülről nem lehetett sem szétlőni, sem megváltani. Az id ő majd megteszi helyettünk. – Komoly szerepet vállaltál a MIK megalakításában is. Miért volt szükség a Konferencia megalapítására? Milyen szerepet vállalt fel a MIK? – A MIK tulajdonképpen egy nagyobb léptékű MIT volt. Elévülhetetlen érdeme a kezdeményez őknek, hogy a Kárpátmedence minden nagyobb magyar ifjúsági szervezetét átfogta, sőt, Nyugatról is kerültek képviselők. Számomra a MIK – akárcsak a MIT – egy újabb fórum volt, ahol találkozhattunk értelmes, ügyes magyar fiatalokkal, meglátogattuk egymás sz ervezeteit, miközben körbejárhattuk azt a területet, ami közös hazánk kellene legyen. Megnéztük, milyen körülmények között dolgoznak társaink – szóval szép és hasznos volt számomra az a pár év. Olyan fiatalokkal ismerkedtünk meg, mint Popovics Pali Kárpáta ljáról, Diósi Viola Vajdaságból, Zupkó Tamás, Géresi Róbert Felvidékről, a katolikus tiszteletes dr. Nagy György Attila, a csángó Róka Szilvia, Horváth Ferenc Szlovéniából, Kriják Krisztina Horvátországból, hogy csak párat említsek azok közül, akiknek megh atározó szerepük volt/van a saját régiójukban. Az volt a jó, hogy legtöbbjükre a MIT számíthatott, mikor bajban volt. Együttműködtünk, és ha lett volna több pénz, biztos még több közös programot tudtunk volna szervezni. – Tevékenységed miben segítette a MIKet? – Azt gondolom, hogy nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy nekem is köszönhetően alakult ki az a támogatási rendszer, ami nagyon sokat segített az ifi szervezeteken. Igaz, azóta ez is megsínylette a kormányváltást. Nem volt véletlen, hogy az el ső határon túli MIKülésre Székelyudvarhelyen került sor 2000. március 14 – 17. között. Mint ahogy az sem véletlen, hogy a helyi RMDSZközeli sajtóban egy szó sem esett erről az eseményről! Sok ötletünk volt, amit az erdélyi régió, amelyik felvállaltan a MIK motorja volt, megpróbált elfogadtatni. Elfogadtattuk a normatív támogatást, segítettük a kárpátaljai árvízkárosultakat. A MISZSZ segítette a vajdasági VIFOt, hogy ők is YENtagszervezet legyenek. Kezdettől fogva tiltakoztam a politikai pártok képviselete ellen, mert tudtam, hogy a politika hátrányosan fogja érinteni a MIKet. (A Román Ifjúsági Tanácsnak is ez volt a problémája éveken keresztül, de ott sem hallgattak rám. Nemrég hívott fel az elnökük, hogy végre elfogadták a javaslatomat, és megszűrték a r endszert. Ehhez kellett 10 év?) Sajnos az akkori Fideszkormány is rövidlátó volt, és saját politikai hasznát nézve bevitte az RMDSZt, meg néhány politikai ifjúsági szervezetet, megelőlegezve a MIKnek a politikai harcokat és a hányódást. Nem véletlen, ho gy elsúlytalanodott, még mielőtt megerősödhetett volna. Most már csak bokrétaszerepe van a MIKnek és jelen körülmények között szerintem halálra van ítélve. – Hogyan jellemeznéd az UFF és az RMDSZ viszonyát? – Ez sem egy rövid történet. Ha jól tudom, m ost semmilyen viszony nincs az UFF és az RMDSZ között. Régebb nem így volt, de erről inkább egy RMDSZfüzetben kellene írni, ám sajnos nem jelenik meg egy fehér (vagy inkább fekete) könyv az RMDSZ belső rendellenességeiről. Jó vastag kötet lehetne. Dióhéjb an: az elején (1990 – 1995) jól együttműködtünk, aztán ahogy a Verestóyklikk rátette a kezét a helyi és később az udvarhelyszéki szervezetekre, mind én, mind az UFF gyorsan kiléptünk, hogy ne legitimáljuk azt a sóhivatalt. Az Itthon, fiatalon mozgalom megal akulása után kérte felvételét a MITbe. Vass Levente akkor azt javasolta, vegyük fel a szervezetet a MISZSZbe, de ellenállásba ütközött. Utólag visszagondolva, nem tűnt volna helyesebbnek ily módon elejét
