Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 15 . 41 – Az RMDSZ által felvállalt program szerint fogjuk ezentúl is megszervezni a tevékenységünket. Az év eleje óta próbálunk egy olyan társadalmi vitát kialakítani, amelynek során nemcsak a politikum, hanem az akadémiai körök, a szakemberek, a régiófejlesztéssel foglalkozó entitások szólaljanak meg. Ez a próbálkozásunk egyelőre nem volt igazából eredményes, és tovább keressük azokat az eszközöket, amelyek segítségével kialakítható egy politikai többség a javaslataink mellett. Egyéni szinten a román politikai paletta mindkét felén elismerik, hogy bajok vannak a jelenlegi regionális felosztással, de nyilvánosan nem vállalják ezt a vélekedé st. A Demokrata Pártot az Európai Néppárt noszogatta Brüsszelből, a PSDt az európai szocialisták, hogy vegyék be a kormányba az RMDSZt is. Mindkét román párt eleresztette a füle mellett az európai intést... – Intésnek nem nevezném, inkább politikai á llásfoglalásnak. A Néppárt – amelynek soraiban én magam is politizálok – állásfoglalása egyértelmű volt: hasznosnak tartja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. A romániai politikai képlet az EPP szempontjából az, hogy egyik tagpártja, a DemokrataLiberál is Párt szerezte meg a legtöbb mandátumot Romániában, a másik tagpártja, az RMDSZ pedig megtartotta parlamenti súlyát. Ez azt jelentette a Néppárt számára, hogy a két párt együtt kellene kormányozzon. Azt kell mondanom, hogy a brüsszeli politikusok – a pa rlamenti képviselők egy része is, de a vezető politikusok még inkább – sokkal jobban ismerik a romániai helyzetet, politikai viszonyokat, mint ahogyan egyesek elképzelik ott Bukarestben. Ebben nekünk, romániai EPképviselőknek is megvan a szerepünk, hogy t ájékoztassuk a brüsszeli politikusokat a hazai történésekről. Mi lehet a „szófogadatlanság” következménye a román tagpártokra nézve? – A következmény egy ilyen helyzetben a bizalomvesztés lehet. Az RMDSZről például az a közvélekedés Brüsszelben, hogy ko nzekvens módon képviselte az európai értékeket, és ez a következetesség a brüsszeli bizalom hosszú távon történő megtartásában igazolódik vissza. 2009 választási év az EUban, valamennyi tagországban nyár elején EPképviselőválasztás lesz. Ez jót tesz a régiófejlesztés témájának, mert jobban lehet tudatosítani a régióátalakítás szükségességét a politikumban és a lakosságban, vagy éppen ellenkezőleg? – Azt hiszem, ki lehetne használni a választási évvel kapcsolatos előnyöket. Én legalábbis kihasználnám az t, hogy a hat hónap múlva kezdődő EPválasztási kampányban fokozottabban jelen lesznek az európai politikusok a közéletben, előtérbe kerülnek az európai témák. Az egyik ilyen fontos téma pontosan a regionális fejlesztés, és ennek jövőjéről is tárgyaltunk Danuta Hübnerrel, hiszen most egy olyan konzultációs folyamat kellős közepén vagyunk, melynek témája, hogy 2023 után hogyan fognak kinézni a regionális politikák az EU szintjén, és milyen prioritásai lesznek a kohéziós politikának az Unióban. Ebből is lát szik, hogy nem rövid távú döntési folyamatról van szó, hanem hosszú távú tervezésről, és ebben akar az RMDSZ partner lenni. Most egy fontos lehetőség áll előttünk azáltal, hogy 2009 júniusáig el lehetne kezdeni azt a konzultációs folyamatot az Európai Bizo ttsággal és a statisztikai hivatallal, amely az új régiók megalapozottságát hivatott eldönteni. Ha ezt a pillanatot elszalasztjuk, a következő lehetőség három év múlva nyílik meg újra Románia számára. Egy fontos döntést kell meghozni a mi törvénytervezetü nk parlamenti vitája során: most akarunk hatékony régiós struktúrát létrehozni Romániában, vagy elodázzuk ezt a döntést azért, mert az etnikai tabuk továbbra is erősek? Ön többször is elmondta, hogy hosszú távon képzeli el az európai politizálást, nem csu pán a konjunktúra vetette oda, Brüsszelbe. Ez minden bizonnyal azt is jelenti, hogy jövőre indulna egy újabb európai parlamenti mandátumért.
