Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 06 . 15 Teljes felbontásért kattints ide! A legutóbbi népszámlálás óta eltelt hat évben ugyanakkor valószínűleg csökkent, ha nem is szűnt meg teljesen a magyarok alulreprezentáltsága a felsőoktatásban. A felsőokt atás expanziójának beért a gyümölcse. Az egyetemisták aránya generációról generációra nőtt, jelenleg eléri az egyharmadot a 20 éves népesség esetében. Ebben a generációban jelenleg nincs nagy eltérés magyarok és románok közt – a kommunizmus évtizedei alatt azonban jóval hátrányosabb helyzetben voltak a felsőoktatáshoz való hozzáférés tekintetében a magyarok, főleg miután az abortusztilalmat követően megkétszereződött a generációk nagysága, ám az egyetemi helyeké nem nőtt. A magyaroknál éppen 2002 utá n gyorsult fel az egyetemi expanzió folyamata, a Sapientia és új BBTEkarok létrehozásával. Fontos hozzátenni azonban, hogy ez a kiegyenlítődés olyan körülmények között történik, amelynek velejárója a diploma értékének átalakulása. A fiatalnak, legyen romá n vagy magyar nemzetiségű, egyetemet végezve sem lesz automatikus az elhelyezkedése a munkaerőpiac jobban fizető szektoraiban – a diplomája csupán belépő lesz, ami, ha hiányzik, kockázati tényező – magyarázta Kiss Tamás. A szegénység egyik kockázati tén yezője ugyanis éppen az iskolázottság hiánya, vagy alacsony mivolta – derült ki a már említett 2006os kutatás Székelyföldre leszűkített eredményeiből is. A kutató a “jövedelmi szegénység” fogalommal operált – ez egy relatív mutató, amely a vizsgált társ adalomban az egyenlőtlenség mértékére utal. A székelyföldi szegénységet nem a romániai általános helyzethez hasonlította, hanem a romániai magyar nyelvi közösségéhez. 2006ban jövedelmi szegénynek számított, aki olyan családba tartozott, ahol az egy főre eső ekvivalens jövedelem nem haladta meg a 215 lejt (a vizsgált időszakban az egy főre eső ekvivalens jövedelem átlagosan 430 lej volt, ami azért több, mint a rendes egy főre eső átlagjövedelem – azaz 330 lej – , mert beleszámolják azt is, hogy bizonyos kö ltségek megoszlanak a háztartás tagjai között, pl. a fűtésre kiadott összeg). 20062007ben a magyar nyelvi közösség 27,3 százaléka volt jövedelmi szegény – összehasonlításképpen Magyarországon hasonló időszakban csupán 19 százalék. Ez azt jelenti, jóval nagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek az erdélyi magyar népességen belül (és általában Romániában), mint Magyarországon – magyarázta Kiss Tamás. Székelyföldön a szegények aránya meghaladta az egyharmadot.
