Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 06 . 16 A kutató egy többszintes modellt alkalmazva azt is kimutatta, a székelyföldi romáknak a többi lakoshoz viszonyítva tízszer akkora „esélyük” van szegénynek lenni. Ha az iskolázottság hiányából fakadó hátrányukat lefaragnák, akkor is több mint négyszer nagyobb a kockázata egy magyar anyanyelvű sz ékelyföldi roma esetében annak, hogy alacsony jövedelmű lesz, mint egy nem romának. Ez világít rá arra, hogy a jövedelmi szegénység okai között nemcsak olyanokat kell keresnünk, amelyek (részben) az egyéntől, saját megvalósításaitól függnek – vagyis hogy j árte iskolába, vane munkahelye stb – hanem „öröklött státusból” fakadó okok is vannak. A nem, az életkor, a származás és a lakóhely befolyásolja a társadalmi státust. Ha az illető 40 év fölötti, roma származású és egy marosszéki vagy háromszéki faluban é l, sokkal nagyobb valószínűséggel kerül a jövedelmi szegény kategóriába, mint aki például marosvásárhelyi, 30 év alatti és nem roma. A Marosvásárhelyen élőknek csupán 9,2 százaléka jövedelmi szegény; ennél valamivel több, 10,4 százalék a Csíkszeredában é s Sepsiszentgyörgyön élők közt. Egy székely kisvárosban (mint amilyen Gyergyószentmiklós vagy Kézdivásárhely) átlag 15,2 százalék a jövedelmi szegények aránya. Falvakon, kistelepüléseken a legnagyobb: Marosszéken több mint fele, Háromszéken 40,3, Hargita m egyében 32,7 százaléka szegény a rurális népességnek. Esetükben a területi mobilitás alacsony, és ez tovább növeli a szegénységkockázatot – mutatott rá Kiss Tamás. A jövedelmi szegények magyarul beszélő népességen belüli arányát településkategóriánként f eltüntető ábra azért is sokkoló, mert – a nagyobb városok kivételével – a magyarok által nagyobb arányban lakott térségekben ránézésre több a szegény, mint máshol. Kiss Tamás szerint ez leginkább magyarok által tömbben lakott régiók (Székelyföld, Part ium) periférikus helyzetével függ össze. Ez ugyanakkor – mivel relatív, a magyar nyelvi közösségen belüli egyenlőtlenségeket tükröző mutatóról van szó – nem jelenti feltétlenül azt, hogy a magyarok szegényebbek lennének a románoknál. A román többség anyagi helyzetével történő összehasonlítást egy jelenleg folyó kutatás majdani eredményei teszik majd lehetővé – tette hozzá a Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A magyarok közt a munkanélküliek aránya a 2002es népszámlálás adatai szerint például átlagosan n em nagyobb a románokénál (sőt kicsit kisebb: 8,3 százalék, a románoké 9), ám főleg Kovászna megyében nagyon magas – románok, magyarok körében egyaránt (2002ben 14, illetve 12 százalék). Az eltartott – inaktív – népesség aránya is országosan kiegyenlítődik románok és magyarok között, ám döbbenetesen magas a romák esetében.