Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 06 . 14 ÉLET A PERIFÉRIÁKON – A székelyföldi és partiumi magya rok szegényebbek Transindex • [5.12.2008] Az alacsony végzettségűek, falun vagy kistelepülésen élők esetében nagyobb a szegénység kockázata. Kiss Tamás kolozsvári szociológus, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa Székelyföld helyét vizsgálta Erdély társa dalomszerkezetében a megyékre lebontott 2002es népszámlálási adatok, illetve a magyar nyelvi közösségre reprezentatív, 2006ban készült felmérés 3 alapján. Ez utóbbinak eredményeit jövőre publikálják, ám mintegy előzetesként a kutató beszámolt néhány követ keztetésről a Székelyföld másképp című, nemrég tartott árkosi konferencián. Az egyik fontos megállapítás: az egyetemet végzettek kisebb mértékben vannak jelen főképp a Székelyföld rurális vidékein. A 2002es, erdélyi megyékre nemzetiségi megoszlás szerin t lebontott adatokból kiderül, az országos átlaghoz viszonyítva is nagyon alacsony a felsőfokú végzettek aránya a Székelyföldön: Hargita és Kovászna megyében a lakosságnak csak 3,63,7 százaléka végzett egyetemet. Azt, hogy a népszámlálási adatok sz erint a magyarok alulreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek között (míg a románok körében arányuk 7 százalék, köztük mindössze 4,4), többször hangsúlyozták a kutatók és felsőoktatási intézmények vezetői. Ennél is rosszabb helyzetben vannak a romák, csupá n 0,1 százalékuknak van felsőfokú végzettsége – derül ki Kiss Tamás összesítéséből. A Hargita és Kovászna megyei arány azonban magyarok és románok esetében egyaránt nagyon alacsony – összehasonlításképpen Kolozs megyében 10,5 volt a románok, 8,1 százalék a magyarok között az egyetemet végzettek aránya. A magyarázat az, hogy akik egyetemet végeznek, hajlamosak az egyetemi központban maradni. Látszik, hogy ahol a munkaerőpiac előnyösebb elhelyezkedési lehetőségeket biztosít (Kolozsvár, Brassó, Temesvár ), ott nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya is, míg a perifériákon, mint amilyen a Székelyföld vagy BeszterceNaszód, Szatmár, Szilágy vagy KrassóSzörény megye, kevesebb – mutatott rá a Transindexnek a szociológus. 3 Az Életünk fordulópontjai elnevezésű, a romániai magy ar nyelvi közösségre reprezentatív kutatásban a magyarországi KSH Népességkutató Intézet, az RMDSZ Demográfiai Munkacsoport, a CCRIT és a Max Weber Társadalomkutató Központ vett részt. Jelenleg a panelkutat ás – vagyis az összehasonlítást lehetővé tevő, per iodikusan megismételt adatfelvétel – újabb fejezete zajlik, a 2006os adatok feldolgozása még folyamatban van – tudtuk meg a szociológustól. Mivel ez egy nemzetközi demográfiai rétegződési projekt részeként fut, 2009ben a KSH Népességkutató Intézet gondoz ásában jelenik majd meg a magyarországi és erdélyi társadalmi rétegződés összehasonlító tanulmánya, de napvilágot látnak majd külön az erdélyi felmérés következtetései is. A hangsúlyos témák: a gyerekvállalás feltételei (milyen esetben vállalnak első, máso dik, harmadik gyereket), migráció, anyagi helyzet, párkapcsolatokon belüli nemi szerepek, nyelvhasználat. Mintegy előzetesként Kiss Tamás az Árkoson r endezett konferencián a társadalmi rétegződésről tartott előadást Székelyföld és Erdély vonatkozásában.
