Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófó kusz 2008.1 2 . 01 . 22 A diákbajnokság most folyó versenyeinek megny itóján - a rendezvénysorozat egyik fővédnökeként - részt vett Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja elnöke is. A nemzeti diákbajnokságba évről évre bekapcsolódnak a felvidéki diáksportolók is. vissza Rogozin: A NATOcsatlak ozás feldarabolja Ukrajnát KárpátInfo 20081201 08:53:51 Ukrajnát a darabokra hullás veszélye fenyegeti, ha csatlakozik a NATOhoz – jelentette ki Dmitrij Rogozin Oroszország állandó NATO képviselője. Rogozin a BBCnek adott interjújában megjegyezte, hogy az ukrán vezetés által erőltetett csatlakozás totális politikai válságot idézhet elő az országban, amelyhez képest a jelenlegi, hónapok óta zajló politikai ellenállás csak „szappanoperának” nevezhető. Az orosz diplomata ugyancsak megjegyezte, hogy Or oszország továbbra is figyelemmel kíséri a NATOnak a határaihoz való közeledését, amit reális veszélyként értékelnek. „A NATO politikusai, akárcsak a kutyák, feketefehérben látják a világot, Oroszország ezért elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is c satlakozzon ehhez a katonai blokkhoz” – véli Rogozin. Oroszország állandó NATO képviselője korábban megjegyezte, biztos benne, hogy az USA nyomása nem fogja engedményekre késztetni a NATOtagállamok vezetőit. Dmitrij Medvegyev orosz államfő pedig kijelent ette, hogy Oroszország rendkívül elégedett az USA döntésével, miszerint elutasítják Ukrajna és Grúzia csatlakozását a NATO Tagsági Akciótervéhez. Mint ismeretes, december 23án Brüsszelben ülnek össze a NATO külügyminiszterei, hogy értékeljék Ukrajna és Grúzia felkészültségét. Elemzők szerint ettől a csúcstalálkozótól sem érdemes többet várni, mint a bukarestitől, ami gyakorlatilag eredménytelenül végződött Ukrajna és Grúzia számára. vissza Ruszin állam Kárpátalján Új Szó 2008. november 30. vasárnap, 09:00 | kocur Anélkül, hogy belemerülnénk a vitás kérdésekbe és taglalni kezdenénk, pontosan kik is azok a ruszinok (ruténok), mi az eredetük, önálló népnek tekinthetőke avagy csupán az ukránság egyik etnikumáról beszélhet ünk, inkább nézzünk néhány tényt. Ezek közül az első az, hogy Ukrajnában – ellentétben Szlovákiával, Szerbiával vagy Kanadával – hivatalosan a ruszinságot nem tekintik létező nemzetiségnek, nyelvükről azt állítják, csupán az ukrán nyelvjárási változata. A szovjet rendszer idején egyházukat is betiltották, a pravoszláv hitre áttérni nem hajlandó papjaikat elhurcolták. A rendszerváltással és az önálló Ukrajna létrejöttével a görög katolikus egyház ugyan újra létjogosultságot nyert, templomaik többségét is v isszakapták, de a ruszinság népként való elismerése elmaradt. Második tényként említsük meg, hogy bár köztársasági szinten érvényes maradt a fenti tagadás, Ukrajna ruszinok lakta megyéjében, Kárpátalján, a megyei tanács ez év márciusában hozott döntése é rtelmében önálló nemzetiségként mégis elismerték a ruszinságot. E határozat persze kiváltotta Kijev és az ukrán nemzeti erők rosszallását; kizártnak tekinthető, hogy a határozat országos jóváhagyást nyerjen. A harmadik tény, hogy a Ruszinok II. Európai K ongresszusa, amelyet októberben tartottak Munkácson, ultimátumot intézett a megyei tanácshoz: ha nem nyilvánítják december 1jéig Kárpátalját ruszin autonóm területté, akkor önhatalmúlag kikiáltják a kárpátaljai ruszin államot. Az időpont vészesen közeledi k, ám arra semmilyen jel nem mutat, hogy az illetékesek hajlanának a követelés teljesítésére. A fenyegetést egyébként igen nehéz komolyan venni. A ruszin ébredés sokkal inkább tűnik egy szűk értelmiségi réteg (olykor személyes ambícióktól fűtött) heveskedé sének, semmint széles néptömegek által támogatott mozgalomnak. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy vezetőik maguk is megosztottak a kérdésben, sokuk elítéli az Ukrajna területi egységének
