Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtóf ókusz 2008.11. 26 . 36 lehetett megvalósítani. Egy politikai párt bevonása nélkül nem lehetett létreh ozni, azonban ha bevonjuk őket, egyértelműen maguknak akarták volna. – Ez a MAKOSZ KÖDAKjához hasonló közéleti akadémia lett volna? – Nem. Nem jelentett volna alternatívát a KÖDAKra. Teljesen nyilvános és nagyjából ingyenes volt, újságokban is meghirdet tük, hogy bárki jelentkezhet. Sokkal komolyabb képzés volt, mint a KÖDAK. Volt gyakorlat is, de az elméleti képzésen gyakran európai parlamenti képviselők, miniszterek tartottak előadást. Keresztény politikai képzésként hirdettük, mivel a holland párttal t artottuk közösen, ezért nagyon hangsúlyos volt a konzervatív jelleg, de mások számára is nyitott volt, nemcsak a keresztyén ifjúsági vezetők számára. Elég sok akkori ifjúsági vezető vett részt ezen, akik ma is aktív politikai szereplők, például Asztalos Cs aba vagy Varga Zoltán. Ezt együtt szerveztük az RMDSZ szel, olyan szinten, hogy az RMDSZ politikusai eljöttek előadásokat tartani. Az elején nem is nagyon érdekelte az RMDSZt az egész. Ám amikor már oda fejlődött, hogy jó lehetőségnek látták, amikor már k ezdett kialakulni a stáb, amely a későbbiekben is szívesen foglalkozott volna ezzel és nemcsak hallgatóként, akkor ki akarták sajátítani. Mindettől függetlenül a résztvevők jó lehetőségnek találták, jó dolgokat lehetett ott tanulni, jó oktatók voltak. – I de a MITtagszervezetek képviselői is jártak? – Igen, sokan voltak, szinte mindegyik tagszervezettől. A TMDtől, a Brassói Magyar Diákszövetségtől, a KMDSZtől és az ODFIEtől is voltak. Még a legelején Hajdó Csabával alakítottuk ezt a projektet, de sok má s ember is bekapcsolódott, csak a végén nem volt, aki tovább folytassa. Akármikor lehetne pedig. Jó műhely volt arra, hogy tanuljon, ismerkedjen az ember. – Hogyan látod, szükség volt a MITre mint ernyőszervezetre? – Igen, mindenképpen. A MITet mindenk éppen jónak tartottam, és jó lehetőségeket láttam benne. Hamar egymásra találtak azok, akik egyformán vagy hasonlóan gondolkodtak, például a vallásos szervezetek között kialakult egy olyanfajta együttműködés, amelyre még az egyházak szintjén sincs példa, i lletve ahová még a püspökök szintjén sem sikerült eljutni. Ez a MIT asztalán alakult ki. – Milyen jellegzetes ifjúsági problémák megoldására vonatkozó kezdeményezéseket képviseltetek például az SZKTn? – Voltak ilyen elképzelések. A MITfrakció minden SZ KT előtt összeült, és megtárgyalta, hogy mit képviseljen. A képviselt témák között azonban túlsúlyban voltak az általános közéletipolitikai kérdések, az RMDSZ kapcsolódó döntésének vagy elképzelésének a véleményezése. Nem az ifjúságpolitikai kérdések domi nál- tak. Nyilván, a MIT sem politikai ifjúsági szervezetként gondolkodott, nem is volt az. Az oktatási témákat mindig hangsúlyosan képviselte a MIT az SZKTban: magyar oktatási intézmények, diákok jogai, ösztöndíjak kérdése stb. Ez talán annak is köszönhe tő, hogy a MITen belül az oktatási szervezetek erősek voltak. – Ott voltál a háttérben, amikor a MAKOSZ és az ÁME tagságát felfüggesztette a MIT KGY. Akkor Tókos Pali volt a megbízott ügyvezető. Hogyan emlékszel vissza a döntést megelőző időszakra és az utóhangokra? – Katona voltam akkor. Tókos Paliéknak törvényszéki úton kellett volna pontot tenniük az ügy végére, hiszen egy esetleges jogi döntés később ütőkártya lett volna az őket támadó RMDSZszel szemben. Azon a bizonyos küldöttgyűlésen Borboly Csaba beismerte, hogy közpénzek eltérítésére ösztönzött fiatalokat. Ha ügyesen lépi meg a MIT azt a helyzetet, akkor törvényszéki úton is leszámol azokkal a fickókkal, akiknek nincs keresnivalójuk a közéletben. – Hogyan jutottál az IKE biztonságos berkeiből a MITelnökségig? – Az IKE jól működött, szervezetépítése lezárult. Létrehoztuk Kolozsváron az IKE központot, megpályáztuk, felépítettük. Én elég sokban különböztem azon szervezetvezetőktől, aki csak a saját szervezetében gondolkodik. Több helyen is képvisel tem az IKÉt különböző fórumokon, testületekben. A MITelnökséghez való eljutás az nagyon érdekes: én soha nem álmodoztam arról, hogy elnök legyek. Egyike voltam a MIT meghatározó embereinek, s felkértek a tisztségre, meggyőztek, és ma is egyik legrosszabb döntésemnek tartom, hogy elvállaltam. A magam szempontjából mindenképpen. Közelről sem akartam elvállalni, és ez meg is látszott. Én bizonyos értékeket, ideológiákat képviseltem, azokat próbáltam kivetíteni mindenhol, ahol éppen voltam. A kolozsvári KGYn akkor Szabó László, Hajdó Csaba volt ott, utóbbival jó személyes kapcsolatot is ápoltam. Nagy Pali megbízott elnök volt, és a kolozsvári ifjúsági szervezetek vezetői is eljöttek. Ehhez hozzátenném, hogy mielőtt
