Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
12 ▪ Az elmúlt hónapokban robbanásszerűen nőtt az import gépkocsik, főleg a 10 – 15 év átlagéletkorú autók behozatala. A regisztrációs adó eltörlését, illetve a környezetvédelmi illeték csökkentését jó ötletnek tartja? ▪ Itt volt egy komoly vitám az Európai Biz ottsággal. Az biztos, hogy a belpiac védelmére környezetvédelmi szempontok alapján a leghatékonyabb az eredeti rendszer volt, szemben a jelenlegivel, mely egy kompromisszumos megoldás. Sajnos ez utóbbiban a fékek kisebbek a nagyon régi autók behozatalára, de ha ez sem lenne, akkor még nagyobb baj lenne. Másrészt az ebből származó környezetvédelmi bevételek különböző nagy projektek révén közvetlenül visszakerülnek a lakossághoz, így a roncsautóprogramon keresztül, vagy a frissen elindított zöldházprogram r évén. De indul az erdősítési program, működik a parkosítási program, s előkészítésben van a természeti rehabilitációs program, amely a természettől elvett mezőgazdasági és ipari területekre vonatkozik. ▪ A Környezetvédelmi Alap milyen programokat támogat? ▪ Csak a környezetvédelmi illetékből befolyt bevételeket kezeli. Ezek az állami költségvetésen kívüliek, és olyan programokba forgatják viszsza őket, amelyek célja a környezetszennyezés csökkentése, illetve a környezet állapotának javítása. A Környezetvédelm i Alap 2004ben például 8 programot támogatott, ma már viszont 600 programnál tart, és a költségvetése megközelíti az évi 600700 millió eurót. Az autósilletékrendszer bevételeivel együtt ez a költségvetés meghaladja az egymilliárd eurót. A legfontosabb, hogy a pénz kiáramlása is ekkora. Hisz e forrásból épp a napokban adtuk át a Nagyváradhoz közeli hulladéktározó elcsorgó vizének a szennyvíztisztítóját, s tovább épül a hulladékválogató meg a komposztáló rendszer is. És ez csak egy példa a sok közül arra, hogy a környezetvédelmi illetékből mi valósul meg. ▪ Az új, zöldház projektnek mi a célja? ▪ A megújuló, tiszta energia termelése és felhasználása. Ennek a zöldház projektnek az előkészítésében több mint másfél éves politikai és műszaki munka van benne. Így január 5től bárki bemehet az akkreditált kereskedőhöz, és jelezheti a programban való részvételi igényét. A programra 110 millió eurós keretösszeg van jóváhagyva, ám az érdeklődést figyelembe véve ez csak mintegy 1516 ezer család támogatását tudja lefedn i. December 20tól a helyi médiában, illetve a környezetvédelmi ügynökség honlapján megtalálhatják az akkreditált kereskedők listáját is, hisz csak velük kell dolgozni, nincs beiktatva semmilyen bürokratikus elem. ▪ A családokat a készülékek beszerzésében 25 ezer lej felső határig 90 százalékban támogatjuk, ennél nagyobb beruházási költség esetén pedig állniuk kell a 25 ezer lej fölötti összeget. A jogi személyek közül a civil szervezetek, illetve a lakótársulások egyenesen a kereskedőkhöz fordulhatnak, az is koláknak, egyetemeknek, önkormányzatoknak, cégeknek, amelyek pályázni akarnak, a környezetvédelmi alaphoz kell fordulniuk. ▪ A zacskóadó bevezetése a környezetkímélő csomagolóanyagok elterjedését eredményezi majd? Vagy ezzel csupán áthárítják a többletkölts égeket a fogyasztókra? ▪ Ha csomagolóanyagról beszélünk, akkor fizessük meg az árát is, főleg a zacskók esetében – a műanyag zacskó nem kötelező, de annál károsabb csomagolóanyag. A fogyasztói társadalomban hetente tucatszám használunk el műanyag zacskókat anélkül, hogy újrahasználnák őket. Mivel vékony falúak, nem is újrahasznosíthatók, így ezek legjobb esetben is a szeméttelepen kötnek ki. Azt szeretnénk, hogy a vásárló kevesebbet használjon fel ezekből, vagy ha már nagy mennyiségben akarja használni őket, akkor legalább lebomló anyagokból készültet vásároljon. Mi most sürgősségi kormányhatározati szinten azon dolgozunk, hogy a nagy forgalmazókkal egy önkéntes megállapodást is aláírjunk, ami tovább terjedne a zacskók kérdésénél, lefedné a teljes csomagolóan yagpalettát. Örvendetes, hogy a nagy forgalmazók nyitottak erre. Ez számukra imázs kérdése is. ▪ Tárcája az elmúlt négyéves ciklus felét az unión kívül, az utóbbi két évet pedig az EUn belül élte meg. Van érezhető különbség a csatlakozás előtti és utáni m unkában?
