Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 21 . 26 a helyén több ország jött létre. A szlovákok önálló államot alakítottak, Magyarországnak ezt az államot tiszteletben tartja. Magyarországnak nincsen félnivalója az ő szlovákjaitól, és Szlovákiának az ő magyarjaitól. Fuzik János azt hangsúlyozta: javítani kell a szlovák nyelvű médiumok helyzetét, lehetővé kell tenni – részben szlovák segítséggel – a szlovákiai tévécsatornák műsorának vételét. Kijelentette: a hazai szlovák kisebbség tagjai lojális állampolgárai a Magyar Köztársaságnak, békében kívánnak itt élni, elemi érd ekük, hogy jó szomszédi viszony alakuljon ki Szlovákiával, és elítélnek mindent, ami a magyarszlovák viszonynak kárt okoz. A miniszterelnök látogatása idején a Jobbik és a Magyar Gárda tüntetést rendezett a városban, ahol korábban – legutóbb dunaszerdahe lyi meccs kapcsán – tiltakozásokra került sor: festékkel fújták le a város szlovák nevét a település határában elhelyezett táblákon, a békéscsabai szlovák iskola falán, szlovákellenes feliratok jelentek meg egy gyulai szlovákok által lakott házon, a szlová k konzulátus előtt szélsőjobboldali demonstrációt tartottak. A tegnap tüntető gárdisták egyike szerint nem a helyi szlovákok ellen demonstráltak, hanem – a miniszterelnök távozását követelték. A Szlovák Tájház környékén érdeklődve több járókelő azt mondta : nem is tudja, hogy a miniszterelnök a városban tartózkodik, és egyébként is, a nemzetiségi kérdéseknél, sőt a magyarszlovák viszonynál is jobban érdekli, hogyan fogja megkeresni a hidegre fordult időben a fűtésszámlára valót. Egy gumiszerelő műhelyben d olgozó férfi kérdésünkre azt mondta: – A többséget még nem nagyon érdeklik a szomszéd országokkal kapcsolatos ellentétek, de ha tovább romlik az életszínvonal, akkor a szélsőségesek hatása erősödhet. A jólét nem nőtt, a szabadság viszont sokak számára azt jelenti, hogy szabadon átjárhatnak a szomszéd országokba randalírozni. Békéscsabán a 20. század elején még a szlovákok voltak többségben, ma a magukat szlováknak vallók aránya mindössze 5,9 százalék a városban. A 2001es népszámláláson az országban össze sen 17693an vallották magukat szlováknak. Az anyanyelvüket rendszeresen már csak kevesen, főleg az idősebbek használják. Ugyanakkor – például a szlovák gimnáziumból – Pozsonyba is járnak a tanulók az irodalmi szlovák nyelvet gyakorolni. Komáromi híd: n incs döntés a gyorsításról Évekig várhatnak új közúti hídjukra a komáromiak és a komárnóiak. A Duna szlovák és magyar oldalát összekapcsoló beruházás terve készen van. A szlovák és a magyar kormánynak azonban egyezségre kell jutnia a költségek elosztásár ól, a híd helyéről. Kapitány Szabó Attila| Népszabadság| 2008. november 21.| Komárom és Komárno között verne hidat Szlovákia és hazánk közt Robert Fico. A szlovák miniszterelnök szerdán jelentette be: kezdeményezik, hogy a magyar kormány a programjában s zereplő 2014nél korábban vágjon bele a két várost összekötő híd megépítésébe. A munkálatok kezdésére azonban négyöt évet még akkor is várni kell, ha a rajzasztalon már létező híd építésének előkészítésébe a Duna mindkét partján azonnal belefognának. A s zlovák oldal egyelőre előnyben van: a pozsonyi kormány jóváhagyta a két Komáromot összekötő híd megépítésének tervét. Mindez önmagában nem sokat jelent. Több azonban annál, amit a magyar oldal elmondhat. A régóta tervezett beruházás a Nemzeti Infrastruktúr a Fejlesztő (NIF) Zrt. feladata lesz. Feltéve hogy az állami beruházásokért felelős cég megkapja a felhatalmazást az új Dunahíd megépítésére a közlekedési tárcától. A minisztériumban viszont az ilyen döntéseknek még nem jött el az ideje. A leköszönő Szab ó Pál miniszter már nem, beiktatására váró utódja, Molnár Csaba még nem foglalkozik a határhíd ügyével. Így lehetséges, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztériumban egy ideig senki nem érzi majd magáénak a hídépítés előkészítésének feladat át. Holott az építkezés engedélyezési tervét Komárom és Komárno városa az Európai Unió pénzügyi támogatásával úgy 270 millió forintért már 2007ben elkészíttette. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) hidászainál kincsként őrzött dokumentumot azonban csak lapunk kérésére vették elő. A megvalósításáért felelős szervezetek eddig nem keresték. A tervekből kiolvasható: a két várost jelenleg összekötő, 110 éves Erzsébet híd tehermentesítésére hivatott új átkelő - már ha elkészül - látványos szerkez et lesz. A komáromi vasúti híd mellett 273 méterre a Duna felett