Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 18 . 26 Deák Attila: – Már korábban elkezdtünk egy költségtakarék ossági projektet, amelynek része volt a saját terjesztés és a kirendeltségeink felszámolása. Ez nem azt jelenti, hogy a tudósítóink nem maradtak meg, sőt – de megszűntek a fizikális kirendeltségeink. Ezen intézkedések sorába illeszkedik az elbocsátás is, u gyanakkor ha nem következik be ez a pillanatnyi pénzügyi válság, valószínű, hogy ez a lépés sem következett volna be. Mikor derült ki, hogy szükség van erre a lépésre? A könyvelési mérlegünket tekintve mondhatjuk, hogy akár más alkalommal is felmerülhe tett volna, hiszen a cég nem nyereséges, sok más magyar nyelvű sajtóorgánumhoz hasonlóan. Ha most körülnézünk, a hírekben naponta tízhúsz korábban jól menő cégről hallunk, amelyeket bezárnak, csak azért, mert már nem termelnek annyi profitot, mint korábba n – mindez magyarázat a mi helyzetünkre is. Egyszerűen arról van szó, hogy a költségeket minden lehetséges módon csökkentenünk kell, másfelől pedig igyekeznünk kell növelni a bevételeket. Konkrétan ki hozta meg a döntést, hogy pont ezt a két embert kell elbocsátani? A kultúra rovatot tekintve született egy olyan döntés, hogy ott lehetne karcsúsítani. Ez nem jelenti azt, hogy a kultúra rovat megszűnik, csupán a súlya minősül át az újságon belül. Ilyen kontextusban született az a döntés, hogy ezentúl kváz i egyszemélyes rovatként működne tovább. Ez azért csak kvázi, mert természetesen a tudósítókra is számítunk, mint ahogy eddig is számítottunk ebben a rovatban. A tudósítóink minden rovatba szállítanak anyagot, persze főleg az Erdélyi tudósításokba, és ezt a rovatot nevezhetjük az újság gerincének. Azért kérdezem, hogy egészen konkrétan ki döntötte ezt el, mert Fall Sándor pontosan arra hivatkozva mondott le felelős szerkesztői státusáról, hogy a döntés az ő megkerülésével született. Tehát Deák Attila vezé rigazgató hozta ezt a döntést, hogy ezt a két embert bocsátja el? Ez egy folyamat volt, úgy, ahogy a többi történés is ennek a folyamatnak a része. Nem én egyszemélyben hoztam ezt a döntést. Részvénytársaság vagyunk, ennek megvannak a különböző apparátus ai, felettem is van még egy ügyvezető tanács – mondhatni ez egy ilyen jellegű kollektív döntés volt. Értsem úgy, hogy te magad végrehajtó vagy? Bizonyos fokig így is nevezhetjük, de nem vagyok biztos benne, hogy ez a legjobb kifejezés. Akkor arra kér deznék rá, hogy szakmailag ezt a döntést ki készítette elő? Mert ugye a felelős szerkesztő az, aki ezekkel az emberekkel dolgozik. Az ő véleménye kikerülhetetlen lett volna, ha már tényleg elbocsátásra kerül sor. Márpedig Fall Sándor többször is kifejezett en ellenezte ezt a döntést. Igen, ezt így is nézhetjük. Ha mondjuk ez azzal a kérdésfeltevéssel indult volna, hogy a kultúra rovat maradjone úgy, ahogyan volt, vagy sem, bizonyos fokig igaz, amit mondtál – de itt az a döntés volt, hogy a kultúra rovat s úlyát módosítani kell az újságon belül. Innen tovább persze feltehető a kérdés, hogy ebbe a mindenkori főszerkesztőnek van vagy nincs, és ha van, akkor mekkora a beleszólása. Ezzel kapcsolatban valószínű, hogy különböző nézőpontokból különböző vélemények l ehetnek. Ez szemszög és értékelés kérdése. De szakmailag ki készítette elő a döntést? Ki az, aki az újságkészítéshez is ért... Szakmai döntésről akkor lenne szó, ha valaki azt mondta volna, hogy ugyanolyannak kell a kultúrarovatnak maradnia továbbra is , de közben a két és fél ember helyett – mert Papp Attilát nem nevezhetjük teljes normás kartársnak, ő külsősként dolgozik, szerződéses formában, tehát ő nem volt nyolcórás munkaidős munkatársunk, ezért is részben túlzás kétemberes leépítésről beszélni – e gyetlen kollégának kell megbirkóznia a feladattal. De ismétlem: arról van szó, hogy a kultúra rovat súlyát átpozicionáljuk az újságon belül. Persze ez is szakmai kérdés olyan szempontból, hogy szabade ilyet tenni, vagy mennyire csorbítja ez a Krónika sú lyát, színvonalát. A tulajdonosi kör, a vezetőtanács úgy ítélte meg, hogy a Krónika közéleti napilapként elsősorban az Erdélyi tudósítások rovatban nyújtja a közösségnek a legtöbbet, és ilyen kontextusban született a kultúra rovatot érintő
