Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 36 27 tagúvá gyarapodása következtében Brüsszel teljes mértékben elvesztette a kisebbségi kérdéskör ellenőrzésének a lehetőségét. Márpedig a szlovák példa egyértelműen bizonyítja, hogy a nemzeti kisebbségek témája az EUcsatlakozással együtt nem kerül nyugvópontra. Egyrészt azér t nem tekinthető megoldottnak ez a probléma, mert a Kárpátmedencei magyarság kisebbségi jogérvényesítése távol áll még a végső kiteljesedéstől (ha egyáltalán létezhet sárgolyónkon az örökké tartó kisebbségjogi éden), másrészt pedig Pozsony megmutatta: a m últba vezető út is járható, így vissza lehet térni állampolitikai szinten az 1989 előtt és közvetlenül utána tomboló vérgőzös nacionalizmushoz. Ezt az új helyzetet az EU még nem ismerte fel, vagy ha meg is tette, még nem mutatta jelét annak, hogy szabályo zási rendszerén változtatva, egyáltalán viszonyulni szeretne ehhez a problémához. Bizonyára Brüsszelnek is megvannak a passzivitását alátámasztó érvei, hiszen az eurózónát érintő mély gazdasági recesszióban hetvenheted rangúnak tűnhet az EU nagyhatalmainak a kisebbségi kérdés, amely csak újabb frontot nyithat az amúgy is törékeny politikai egyensúlyban lévő tagállamok között. De mi is az Európai Unió? Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az Unió mi magunk is vagyunk, tehát románok, magyarok és szlovákok egyaránt . Funkciójukat tekintve nyilvánvaló hatáskörbeli különbséggel ugyan, de az EUnak ugyanúgy része José Manuél Barroso EBelnök, mint Ján Slota. Ez azt mutatja, hogy az Unió irtó sokszínű politikai és gazdasági közösség, amelyben nehéz elfogadtatni általános érvényű célkitűzéseket. Így a kisebbségekhez való viszonyulási móddal is az a legnagyobb baj, hogy minden tagállam a saját történelmi hátterének és népességi szerkezetének megfelelően, sajátos szemszögből közelíti meg a kérdéskört, ami szinte lehetetlenné teszi a probléma politikai tétjének a növelését. Ezért a nemzetiségi kérdések kapcsán felmerült nézeteltérések, feszültségek és konfliktusok leghatékonyabb rendezési módjára továbbra is a kétoldalú államközi kapcsolatok keretében nyílik lehetőség. Ez per sze leírhatatlanul nehezebb, mint az, hogy folyton az EU hiányosságaira panaszkodjunk. Közben természetesen, nem árt azon dolgozni, hogy Brüsszelnek e téma tekintetében megkövesedett álláspontját fellazítsuk, és kedvezőbb irányba tereljük, de továbbra is a kétoldalú államközi kapcsolatok keretén belüli problémarendezés marad a fő feladat. Ennek viszont az egyik legfőbb akadálya az, hogy akárcsak Szlovákiában, Magyarországon is vészesen teret nyert az elmúlt években a nacionalizmus. Persze, van különbség a szlovák állampolitikai szintű, hivatalos kormányzati nacionalizmusa és a magyar szélsőségesek akciói között, nem lehet őket egy lapra helyezni. De nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a Jobbik, a Magyar Gárda és egyéb szélsőséges szervezetek komoly véleményf ormáló, tematizáló és politikai támogatottságú képződményekké váltak, amelyek szégyenletesen mélyre züllesztették Magyarország tekintélyét a nagyhatalmak körében. De ennél még súlyosabb, hogy ezek a csoportok agresszivitásukkal és idegengyűlöletükkel a leg több kárt azoknak a kisebbségben élő magyaroknak okozzák, akiknek védelme ürügyén szervezik különböző provokatív akcióikat. Nehéz megjósolni, hogy mikor és hogyan sikerül lehűteni vagy legalább csillapítani a szlovák – magyar kedélyeket. A 2006 óta Szlováki ában történtek a romániai magyarokat is éberségre kell hogy sarkallják. Nem lehet a kisebbségi jogok bővítése érdekében küzdeni bosszúvággyal, türelmetlenséggel és gyűlölettel. Ezt Magyarországon és Erdélyben is meg kellene értenie valamennyi felelős dönté shozónak, különben az EU szabályozáshiányosságainak állandó felhánytorgatása nem egyéb, mint saját magunk nacionalizmusának a leleplezése. vissza "Nekünk ilyen helyzetben nem a közönsegnek kell játszani" – Gyurcsány a komár omi találkozóról: "Mi nem mozizni megyünk oda" Új Szó 2008. november 14. péntek, 07:32 | korpas Baku/Budapest| "Mi nem mozizni megyünk oda" - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a szlovák kollégájával, Robert Ficóval folytatandó szombati komáromi tárgyalása kapcsán a Magyar Rádiónak adott péntek reggeli interjújában.
