Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 35 Az előrejelzések viszont azt mutatják, hogy az elbocsátásoknak ez csak az előszele, hiszen Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter szerint 2009 márciusáig mintegy 29 ezer elbocsátás várható Romániában. A tárcavezető becslése szerint a magánszférában 24 ezer állás szűnik meg, az állami szektorban pedig 3600 főre nő az elbocsátottak száma. A munkaügyi minisztérium becslése szerint a legtöbben Maros megyében válnak munka nélkülivé, ott majdnem 3600 személyt bocsátanak el állásukból. Iaşi megyében 1624 fő menesztésére számítanak, Kolozs megyében pedig várhatóan 1606an maradnak állás nélkül. Călin Popescu Tăriceanu kormányfő négyéves akciótervet jelentett be a gazdasági vá lság hatásainak korlátozására. Ennek értelmében a következő négy évben legkevesebb 10 milliárd eurót juttatnak a Románia jövője szempontjából lényeges területeken végrehajtott beruházásoknak. Tăriceanu szerint a terv előirányozza a társadalombiztosítási dí jak 10 százalékos csökkenését, ugyanakkor 5 százalékos „adóügyi bónuszt” azoknak, akik időben fizetik be az adójukat. A kormányfő 1000 eurós pótlék kifizetését ígérte azoknak, akik legalább három hónapig foglalkoztatnak munkanélkülieket, továbbá legfeljebb 50 millió euró állami segélyt azoknak a cégeknek, amelyek több mint 100 millió eurót fektetnek be és 500 új munkahelyet hoznak létre. A kormányfő szerint az intézkedések révén 100 ezer új munkahelyet lehet teremteni. vissza Băsescu: Sürgősen új kormányra van szükség Szabadság 2008. november 14. Romániának nagyon gyorsan „föl kell vérteznie magát” egy új kormánnyal a november 30i parlamenti választások után, hogy az kezelhesse a világgazdasági válság hatásait – jelentett e ki Traian Băsescu államfő. Az ország első embere a francia AFP hírügynökségnek nyilatkozott így. Kifejtette: azt szeretné, hogy olyan kormánya legyen az országnak, amely a parlamentben „szolid többség” támogatását élvezi. Az államfő meglátása szerint a nemzetközi világgazdasági válság kovásza lesz a választások után az ország számára hasznos és gyors döntések meghozatalának. Az államfő hozzátette: az új kormánynak hatékonyan kell kezelnie az Európai Unió által rendelkezésünkre bocsátott pénz felhasználás át is. Az államfői nyilatkozat éppen akkor hangzott el, amikor a politikai vita fő sodrába kezd kerülni az a kérdés: ki lesz november 30a után az új kormányfő. Az elmúlt napokban egyre több olyan spekuláció jelent meg a sajtóban, mely szerint Băsescu a R omán Nemzeti Bank kormányzójának, Mugur Isărescunak ajánlaná fel a kormányalakítás lehetőségét. A jegybankelnök azonban a Gândul című napilapnak cáfolta, hogy ilyen ajánlatott kapott volna, és hangsúlyozta: szerinte nem is fogják felkérni őt erre a tisztsé gre. vissza Saját nacionalizmusunk Szabadság 2008. november 14. BORBÉLY TAMÁS Egykét évvel ezelőtt még elképzelhetetlen szintre fejlődtek vissza a magyar – szlovák kétoldalú kapcsolatok, amelyeket hónapok óta a nemzeti ségi kérdés terhel. A baj 2006ban kezdődött, amikor a magyarellenes Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kormánytényezővé vált. Azóta Szlovákiában kormányzati szintű, hivatalos diskurzusi rangra emelkedett a magyargyűlölet, amely olyan megalázó helyzet be kényszeríti a felvidéki magyarságot, amit a romániai magyaroknak a Ceauşescuéra utolsó sötét évtizedében kellett elszenvedniük. Itt elég ha csak a tankönyveket említjük példaként, ugyanis ki gondolta volna, hogy EUtagállamban olyan magyar nyelvű könyv eket lehet a tanulók kezébe nyomni, amelyekben a településnevek csak az állam nyelvén szerepelnek. A szlovák – magyar viszony pattanásig feszülése vészjelzés lehetne az Európai Unió számára. Brüsszel azonban nem kíván komolyan foglalkozni a kisebbségi kérdé skörrel, mivel azt a tagállamok belügyének tekinti. 2004et megelőzően a csatlakozás előtt álló keletközépeurópai országok esetében Brüsszelnek azzal a helyzetelőnnyel volt szerencséje, hogy a kisebbségi jogok biztosítását a gazdasági követelmények melle tt elvárásként fogalmazhatta meg a tagjelölt államokkal szemben, amelyek így kénytelenek voltak ideigóráig visszanyesniük nacionalista törekvéseikből. 2004 után azonban alapvetően új helyzetbe került az Unió, mert az európai közösség