Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 27 erőegyensúly sem alakult ki a politikai szereplők között, de ez c sak idő kérdése. Egyelőre maradunk a mondással, miszerint „Tőkés Lászlónak soha nincs igaza, hanem mindig igaza volt”, amikor szót emel valamiért. – Az EMNT megalakulása után rövid időn belül egyértelművé vált a legendás magyar széthúzás. A Székely Nemzet i Tanács tisztségviselői a külön utat választották, azzal érvelve, hogy Székelyföld autonómiája ügyében hatékonyabb az SZNT keretében tevékenykedni, ugyanakkor más tekintetben sem jött össze az EMNT elképzelt ernyőszervezet szerepe. Az SZNT képviselői legt öbbször az Állandó Bizottság munkájában sem vettek részt, ami az egész szervezet működését hátráltatta. Láte esélyt arra, hogy a megújuló EMNT olyan ernyőszervezetté váljék, amelyik közös keretet jelenthet az autonómiaküzdelemhez? – Az, hogy az EMNT plen áris ülése közel három évig nem ült össze jelzi, az autonomisták táborában is vannak feszültségek. Nyílt titok, hogy az SZNT külön utas stratégiája nem mindig aratott osztatlan sikert az EMNT Székelyföldön kívüli tisztségviselőinek soraiban, a kisebbségi k örnyezetben élő közösségek óvatosabb hozzáállása és az eltérő élethelyzetből eredő körülményesebb problémaközelítés sokszor a székelyföldi harcostárcak értetlenségét és elégedetlenségét eredményezte. De ez még nem ok arra, hogy lemondjunk az erdélyi autonó miák együttes és összehangolt képviseletét felvállaló ernyőszervezetről, még akkor se, ha ennek működtetése fokozott empátiát és egymásra figyelést kíván. Az elmúlt két évtized egyik legaggasztóbb jelensége az a szétfejlődés, ami egyrészt a tömb és szórván y, másrészt az anyaország és a határain kívül élő nemzetrészek között mutatkozik. Miközben az egységes magyar nemzet valóságáról szónokolunk, egyre nagyobb igyekezettel értjük félre egymást. A nemzeti összefogás jegyében immár nemcsak ideológiai alapon vív juk belső harcainkat, hanem a törésvonalak történelmiföldrajzi alapon is mélyülnekszélesednek. Megálljt kellene mondani ennek a folyamatnak, míg nem válik végzetessé és visszafordíthatatlanná. Az autonómiaprogram mellett ez lehet a másik olyan feladat, a melyet a megújuló EMNT felvállalhat: egy olyan szervezeti testvérkapcsolatokból álló sűrű háló kialakítását, amely egymáshoz köti egyrészt a Székelyföld – a „belső anyaország” – székeit Erdély egyéb kistájaival, másrészt az anyaország régióit az erdélyi tá jegységek magyar közösségeivel. Az EMNT kisrégiósszéki képviseleteinek lenne a dolga számba venni, ha szükséges, katalizálni és segíteni ezen – az önkormányzatok, az egyházi közösségek és a civil társadalom szintjén kialakuló – testvérkapcsolatokat, a moz galom országos vezetőségének pedig összehangolnia, és eltéphetetlen szövetté fonnia ezt a kapcsolatrendszert. – Lesze tisztújítás az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban, illetve az új struktúrát jelentő küldötteket milyen szempontok szerint választják majd meg a régiók? – Az EMNT év végi plenáris ülésének elsődleges célkitűzése az ünnepi megemlékezésen túl a mérlegkészítés: a tapasztalatok összegzése és egy fejezet lezárása. Célja továbbá ezen tapasztalatok alapján a megújulás és a továbblépés programjának, hívószavainak eszközeinek, ütemtervének megvitatása és elfogadása. Ezen kerethatározat alapján a minél szélesebb területi és közéleti legitimitással bíró új küldöttek kijelölése a kisrégiók szintjén immár formálisan is létrejövő EMNTképviseletek feladata , az országos tisztújítás és a konkrét cselekvési programok elfogadása pedig a jövő év tavaszán összehívandó EMNTplenáris ülésre marad, amennyiben ez a megújulási program megkapja a Kolozsváron november 15én összesereglett küldöttek jóváhagyását. vissza Makkay József, Erdélyi Napló Akadozó népszavazás Erdély.ma [ 2008. november 14., 07:28 ] Csalódottan veszi tudomásul az MPP, hogy az autonómia és a népszavazás ügye Háromszéken a legkevésbé fontos a különböző tisztségb en lévő vezetők számára — jelentette ki Csinta Samu, a párt megyei ügyvezető elnöke. Hargita megyében több RMDSZes többségű tanács elfogadta az autonómianépszavazás kiírását, itt a néhány kezdeményezés is a prefektúra akadékoskodásába ütközött. Eredmén yes volt az RMDSZ két körlevele — a pénzosztásról tájékoztató Markólevél és a másik, amelyben óvják és nem ajánlják az önkormányzatoknak a referendum kiírását — véli Gazda Zoltán alelnök. Tájékoztatása szerint Háromszéken eddig hat önkormányzat — Kézdivás árhely, Kőröspatak, Barót, Árkos, Zabola és Nagyborosnyó — döntött a népszavazás megszervezéséről, ma a kommandói, jövő héten a kökösi és uzoni tanács napirendjén szerepel a kérdés. Azt javasolják, azok a tanácsok, amelyek eddig nem szavaztak a kezdeményez ésről, Székelyudvarhely példáját követve jövő év március 15re tűzzék ki a referendumot.
