Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11.11. 10 tehát, alkalmazkodni a beszűkült anyagi forrásokhoz és a piacgazdaság feltételeihez. A korábbi (megszűnt) Forum Lap- és Könyvkiadó Vállalat vagyonának a jelentős részét is felélték. Ezért szükséges lenne felülv izsgálni különösen a Magyar Szó, a Hét Nap és a Forum Könyvkiadó helyzetének alakulását az utóbbi négy évben, vagyis amióta a Magyar Nemzeti Tanács a Vajdasági Képviselőháztól átvette az alapítói jogokat. Képesek vagyunke egy ilyen tanulmány elkészítésére és a következtetések levonására? Veszélyben a szerzett jogok Az elektronikus tájékoztatás területén a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 8. szakaszában említett „szerzett jogok” védelme leginkább csak papíron létez ik. Ezt a helyzetet mindenképpen rendezni kell, nehogy túl késő legyen. A tartományban három televízió, a Mozaik, a Pannon és a Vajdasági RTV működik. Mindegyik csak részlegesen sugároz eredeti magyar műsort. A közszolgálati Vajdasági RTV (VRTV) magyar nye lvű műsorainak tartalma nem megfelelő minőségű, a terjedelme pedig túlságosan kevés. A VRTV magyar szerkesztőségében az utóbbi évtizedben foglalkoztatottak száma megfeleződött és a szerkesztőség csak nagy erőfeszítések árán tudta végezni feladatát, tekint ettel az elavult műszaki felszerelésre is. 1990 októberéig az (akkor még) Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségében mintegy száz foglalkoztatott volt és még mintegy húsz külmunkatárs. A szerkesztőségnek, a munkahelyek legújabb besorolása szerint, mindöss ze 26 munkahelyet (ebből 21 újságíróit és 5 kisegítő személyzetit) hagytak jóvá. Ismeretes az is, hogy „a televízión belül katasztrofálisak a műszaki feltételek, a technikai kapacitások minimálisak, a munkatechnológia megrekedt a 80as évek szintjén”. Az í géretek ellenére továbbra se nincsen megoldva sem a szerb, sem a kisebbségi műsorok rendszeres feliratozása. Az 1990es évben a VRTV programjának a 20,06%át a magyar műsorok képezték (a magyarok 1991ben Vajdaság összlakosságának 16,94 %át adták). 2008. március 17én a VRTV második csatornáján (amelyen a kisebbségi műsorokat sugározzák) bevezetett új műsorrács alapján a magyar szerkesztőség 3008 perc saját gyártmányú műsort sugárzott, vagyis hetente 752 percet, azaz nagyjából 12 órányit. Naponta ez kevese bb, mint kétórányi műsor, ami a VRTV összesített adásidejének még az öt százalékát sem teszi ki miközben a lakosság 14,28%át magyarok alkotják (SZELI Balázs: Friss levegőt a szerkesztőségbe!, Magyar Szó, 2008. október 18., 19., 17. o.). Dina KurbatvinskiVranešević, a VRTV vezérigazgatója azzal a követeléssel kapcsolatban, hogy a magyar műsoridő is legalább annyi legyem, mint a lakosságban való részvétel, kijelentette: „Ha csak a lakosság számát vennénk figyelembe, fel kellene tennünk a kérdést, milyen ter jedelmű programjuk van a szerbeknek a környező közszolgálati médiákban” (Zvonimir Perušić: Nemamo pravo gledateljima nametati mišljenje, Hrvatska Riječ, 10. listopada 2008., 11. o. ). Elfelejti azonban, hogy a vajdasági magyarok itteni adófizető polgárok, és joguk van legalább olyan terjedelmű műsorra, amennyiben hozzájárulnak a pénzeléséhez. A jelenleg sugárzott magyar TVműsorok terjedelme drasztikus csökkenést jelent, s ez magával vonja a műsorok színvonalának esését is. Külön probléma, hogy nincsenek ok tatási, tudományos és gyermekműsorok, valamint hogy nincs rendszeres és folyamatos műsorcsere az anyaországi TVházakkal. A határon túli együttműködés is csak mintegy „fél éve kezdődött el” és még „nincsenek kiépítve azok a csatornák, amelyeken keresztül a műsorok zavaratlanul ideérhetnek”. Mindez a vajdasági magyarok nyelvének és művelődésének további elszegényedéséhez vezet. Az új műsorrács keretében (2008. március 17étől) 40 percesre bővült a 19 órakor kezdődő magyar nyelvű Híradó. Tartott ez 2008. októ ber 6ig, amikor visszaállították az átalakított és kibővített műsorrendet és Nada Kalkan, a VRTV főszerkesztője felfüggesztette posztjáról Simon Erzsébetet, aki 2007 novemberétől volt a vajdasági közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének a felelős szerkesztője. Az indoklás szerint Simon súlyos munkaügyi vétséget követett el azzal, hogy az október 6i híradóban beolvasta, hogy Kalkan utasítására a Híradó a továbbiakban negyven helyett húszperces lesz. Úgy tűnik, a magyar szerkesztőségen belül sincs m eg a változásokhoz szükséges kellő egység, és hogy különböző áramlatok és (érdek)ellentétek feszülnek az ún. régi, és a fiatalabb tagok között „a pozíciók megvédéséért”. Egyesek ezt a változást összefüggésbe hozzák azzal a véleménnyel, hogy „a magyar hírad ó befolyása nagyon megnőtt” és „nem mindegy, hogy ezt a befolyást ki diktálja, ezért fontosnak tartják a magyar – és általában a kisebbségi szerkesztőségek – felügyeletét. Ehhez mindig találhatnak maguknak partnert a kisebbségi szerkesztőségekben”. A vajda sági magyar néző azonban ma már nincs megelégedve azzal, ha a magyar híradóban szerbről lefordított híreket hall. A húszpercnyi híradó viszont csak erre elegendő. Ezért egy olyan magyar szerkesztőségre lenne szükségünk, amelyik a vajdasági magyar közösség életéről és problémáiról is tájékoztat. A VRTV egészében komoly gondok lehetnek, mert az intézmény Önálló Szakszervezete 2008. október végén egy 120 oldalas jelentést küldött meg a Köztársaság Műsorszórási Ügynökségnek, amelyben figyelmeztetett, hogy a VRT V Igazgatóbizottsága a műsorszórásról szóló törvényt nyolc pontban, az RTV alapszabályzatát pedig 10 pontban sértette meg.
