Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11.11. 11 „Majd ha javul a helyzet” Az Újvidéki Rádió 24 órás magyar adása – a közszolgálatiság biztosítása érdekében – 2008. október 1jétő l új műsorrenddel jelentkezik. Egyes műsorok nagyobb teret, mások új terminust kaptak, míg vannak olyanok is, amelyek átmenetileg, de az is lehet, hogy végleg megszűntek. Új emberek kellenének az új műsorokhoz, miközben a műszaki modernizációra és az újság írók anyagi helyzetének javítására is szükség lenne. A rádió adói csökkentett erővel sugároznak az 1999. évi NATObombázások óta és „egyelőre nincs pénz a nagyobb teljesítményű adók felszerelésére”. A műsort csak ultrarövid hullámon sugározza, mivel a korá bbi középhullámú adó továbbra sem működik. Ezért van az, hogy nem csak Zomborban és DélBánátban, de Vajdaság más részein (mint például az Újvidékhez közeli Sremska Kamenicán) sem hallják az adásokat. Viszont interneten is sugározzák a Rádió 1., 2. és 3., valamint a TV 1. és 2. műsorát. Vajdaságban azonban nem gyakori a rádiónak az interneten való hallgatása és a TV nézése. A rádió magyar szerkesztőségében 1990ben 101 foglalkoztatott volt, most pedig mindössze 43. A szerkesztőség értékelése szerint a minős éges program sugárzásához legalább 67 személyre lenne szükség, vagyis még 24 személy felvételére. A készülőben lévő szabályzat szerint a magyar szerkesztőségnek 47 munkahelyet irányoztak elő, vagyis 20al kevesebbet, mint amennyire a szerkesztőség szerint szükség lenne. Ebből is jelenleg nyolc vagy kilenc betöltetlen. Annak ellenére, hogy csökkent az állandó munkaviszonyban lévő dolgozók száma, az új munkatársak felvétele helyett mintegy 20 tiszteletdíjast és meghatározott időre szóló szerződéses alkalmazot t dolgozik. Az új munkahelyek feltöltésére, majd csak akkor kerül sor, amikor „javul a VRTV helyzete”. A magyar szerkesztőség vezetőjének nyilatkozata szerint készülőben lévő káderterv szerint megalakul majd a rádióban a művelődési műsorok közös szerkesztő sége is, és ebbe várhatólag hat személy átkerül a magyar szerkesztőségből. Ez gyakorlatilag az jelenti, hogy ez a hat ember, az említett 47 szerkesztőségbeli újságírón túl is a magyar műsoroknak fog dolgozni, továbbá még két tudósító, a topolyai és a zenta i is. A műszaki modernizációra és káderállomány bővítésére azonban egyelőre csak szóbeli ígéretek vannak (PRESSBURGER Csaba: Másként szól a rádió, Családi Kör, 2008. október 9., 23. o.). Az Újvidéki Rádió és a Magyar Rádió vezetői 2007. október 4én együtt működési keretmegállapodást írtak alá, amely „a műsorok tartalmi gazdagítására, a gyorsabb információcserére és a kisebbségi jogok ápolására terjed ki”. 2008. május 14. a két intézmény közötti műsorcsere feltételeiről írtak alá megállapodást, amely az Újvi déki Rádió számára lehetővé teszi az MR1Kossúth Rádió, valamint az MR4 nemzetiségi adások nem jogköteles műsorainak, a Magyar Rádió számára pedig a szerbiai és a vajdasági események részletes hírösszefoglalóinak sugárzását (Magyar Rádió: műsorcsere az Új vidéki Rádióval, MTI, 2008. május 14.). Megszüntetett rádiók A zombori, a kúlai és a szenttamási önkormányzati tulajdonú rádiókat, amelyek magyar nyelven is sugároztak, kötelező privatizáció alá vonták. A szerbiai kormány a privatizációs folyamat módosítá sára/leállítására irányuló kezdeményezéseket rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a környező EUs tagországokban sem megengedett, hogy állami médiumok működjenek, holott tudjuk, hogy Romániában, Szlovákiában, Magyarországon ma is működnek önkormányza ti alapítású médiumok. A 2007. december 29én elfogadott új önkormányzati törvény – a civil szervezetek nyomására – tartalmaz egy kitételt, miszerint a községek alapíthatnak olyan médiumokat, „a község területén hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbsé gi nyelveken való tájékoztatás, valamint azokon a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatás érdekében, amelyek nincsenek hivatalos használatban, de az ilyen tájékoztatás a kisebbségi jogok részét képezi” (20 cikk, 34. pont). Ezzel jogilag kettős helyz et alakult ki. Több magyar nyelven sugárzó helyi rádióknak a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség (RRA) nem ítélte oda, vagy megvonta tőle a frekvenciát. Az RRA működésével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, mennyire van összhangban ennek a testületnek működésével és az egyháznak a szerepével, valamint a szerb alkotmány 11. szakaszának 1. és 2. bekezdésével az, hogy az élén egy egyházi személy legyen. E cikkek szerint a Szerb Köztársaság világi jellegű állam, az egyházak és a felekezetek az államtól kül ön vannak választva. A vajdasági magyar rádiók – a Topolyai Rádió, a muzslyai Zeppelin Rádió, a zentai Fox Rádió, az Apatini Rádió, a Bajmoki Rádió, a Palicsi és Nagykikindai Rádió és más adók – 2008. augusztus 31i megszűnésével, Szabadkai Rádió helyi hu llámhosszra csökkentésével felbecsülhetetlen kár érte a vajdasági magyarságot, csorbult a magyar kisebbség tagjainak (szerzett) joga az anyanyelven való tájékoztatásra. A megszűnt szerkesztőségek tagjai pedig munka nélkül maradtak. Öt újvidéki civil szerve zet 2008. szeptember 30án közleményben szólította fel Ana Tomanova Makanova tartományi kormányalelnököt és tájékoztatási titkárt, Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkárt és Petar Teofilović Tartományi Ombudsmant, hogy – hivatali kötelességükkel és személyes felelősségükkel összhangban, A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvénynek a szerzett jogok védelméről szóló 8., valamint a szerb alkotmánynak az alkotmányjogi panaszra vonatkozó 170. szakasza alapján – indítsana k eljárást a frekvenciák odaítélésének felülvizsgálására, a magyar nyelvű tájékoztatás
