Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11.11. 9 függetlenül a vita során elhangzott több észrevétel arra vonatkozóan, hogy a szerb állam még mindig bábáskodni kíván a kisebbségi nemzeti tanácsok felett. Ezért Ágoston András, a VMDP elnöke szerint nincs szükség a nemzeti közösségek közös tanácsára, mert azok élén a mindenkori szerb miniszterelnök áll, ily módon pedig a nemzeti tanácsok majd arra lesznek jók, hogy összeveszíthesse őket a hivatalos Belgrád. Guszton András temerin i polgármester azt emelte ki, hogy a törvénytervezet a vajdasági magyar politikum közös sikereként értékelhető. Ugyanakkor azt kifogásolta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet értelmében a kisebbségi önkormányzatokat a szerbiai költségvetésnek csupán a 0,03 %a illeti meg működési költség címén, ezzel szemben Szerbiában az összlakosság 17 százaléka kisebbségi. Csorba Béla író, a VMDP temerini körzeti szervezetének elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy a törvénytervezet leszűkíti a nemzeti tanácsok hatáskörét. Túl sokszor fordul elő a szövegben az a megfogalmazás, hogy a tanács „javasol, megállapít", ahelyett, hogy a „dönt, kidolgoz, meghoz, meghatároz" kifejezések szerepelnének. Az elhangzott kritika ellenére a több mint száz résztvevő elvi szinten elfogadhatónak tartotta a dokumentumot és abban állapodott meg, hogy a három magyar párt által korábban létrehozott autonómiabizottság (amely kibővül Rácz Szabó László MPSZ elnökkel és Bozóki Antallal, az Árgus elnökével) a jövő heti ülésén megfogalmazza a konkrét módosítási javaslatokat. A polgárok november 12ig fordulhatnak beadvánnyal a bizottsághoz. Ezt követően az MNT november 15ei csókai ülésén foglalkozik a témával. A cél az, hogy a törvénytervezet minél előbb, a tervek szerint december folyamán a szerbiai parlament asztalára kerüljön. A szabadkai közvita résztvevői (egyedül a VMDK képviselői nem voltak jelen) közfelkiáltással elítélték a temerini főutcán tegnap reggelre megjelent magyarellenes falfirkákat és az ismét gyakorivá váló kisebbségellen es kirohanások megakadályozására szólították fel a szerbiai állami szerveket. vissza Veszélyben a szerzett jogok – Merre tart a vajdasági magyar sajtó? Magyar Szó 2008.11.10. A vajdasági magyar tájékoztatási eszközök foko zatos leépítése figyelhető meg, ami már veszélyezteti a sajtószabadságot és a tárgyilagos tájékoztatást is. A vajdasági magyar nyomtatott sajtóban – az egyre inkább eluralkodó egypárti monopólium és szellemiség miatt – szinte lehetetlen olyan bíráló, elemző írás t közölni, amelyik eltér a hatalom és a pártok napi politikai elvárásaitól, illetve a másként gondolkodók álláspontjait is tükrözi. Felvetődik tehát a kérdés: Hová merre tart a vajdasági magyar sajtó és a szellemi élet? Végső ideje lenne elkészíteni egy fe lmérést arról, milyen veszteséget szenvedett a vajdasági magyar kultúra és irodalom a múlt század nyolcvanaskilencvenes éveiben, és hol tartunk, milyen a helyzete ma? Kik, hogyan és milyen eredménnyel irányítják szellemi életünket? Politikai irányítotts ág? Egyetlen napilapunkra, a Magyar Szóra mindinkább jellemző a vezető magyar politikusokkal készített egész oldalas interjúk közlése, amelyek célja a hatalmi politika, valamint a VMSZ „sikereinek” és „eredményeinek” magyarázása az olvasónak. Ez még az egypárt rendszer idején sem történt meg ilyen sűrűn, mint most. Ezeket a szövegeket általában nem kísérik olyan írások, amelyek a vajdasági magyarság szemszögéből górcső alá vennék a politikusok nyilatkozatait és tevékenységük eredményeit. Több neves újságíró önké nt távozott a szerkesztőségből, így fejezve ki a szerkesztéspolitikával és a vállalat vezetésével való elégedetlenségét. Ez arra utal, hogy veszélyeztetve van a sajtószabadság és a tárgyilagos tájékoztatás. Az anyagiakra hivatkozva a Magyar Szó napilap fős zerkesztőségét Szabadkára költöztették, a Képes Ifjúság hetilapot már csak mellékletként, teljesen lezüllesztett formában lehet megkapni, a Jó Pajtás és a Mézeskalács is rossz anyagi helyzetben van. Az utóbbi időben olyan állítások is elhangzottak, hogy „m egteremtődtek az intézményes feltételek nemcsak a Forum Könyvkiadó (FK) és a Magyar Szó, de a vajdasági magyar szellemi élet politikai irányíthatóságára is”, ami az elmúlt húsz évben nem volt tapasztalható, mert ilyen szempontból függetlennek volt mondható . (Köztudott ugyanis, hogy a Tartományi Képviselőház 2006. szeptember 28án Kasza Józsefet, a VMSZ tiszteletbeli elnökét nevezte ki az FK Igazgatóbizottságának elnökévé, Józsa Lászlót pedig az MNT a 2008. február 29i ülésen kinevezte a Magyar Szó Kft. Tag gyűlési Testületének elnökévé.) Ez felett pedig csak a simulékony értelmiségiek hunyhatnak szemet. Annak az árát pedig a következő nemzedékek fizetik majd meg. Losoncz Alpár ezzel kapcsolatban a következőket írja: „Mélységesen elégetlen vagyok azzal a ténn yel, hogy a Forum, eme nagy hagyományú intézményünk igazgatóbizottságának élén a politika juttatja érvényre jogait és képviselőjét, méghozzá ismételten.” Majd hozzáteszi: „Úgy tűnik számomra, hogy elementáris kérdéseket nem beszéltünk meg a politika és a k ultúra kapcsán, hogy olyan terhet cipelünk a vállunkon, amelyet nem lesz könnyű levetni” (A politikus, az értelmiségi meg a kultúra, Magyar Szó, 2008. május 24., 14. o.). Losoncznak ezekkel a gondolataival csak egyetérteni lehet. A vajdasági magyarság korá bban államilag pénzelt intézményei nem tudtak
