Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-07
20 És persze van a közös fellépésnek még egy alapfeltétele. Ha az egyik vagy a másik félnek, vagy a legrosszabb esetben mi ndkettőnek az a burkolt célja, hogy a nacionalista gyűlölet felszításával őrizze vagy szerezze meg polgárai támogatását, akkor nem lesz az egészből semmi. A helyzetet bonyolítja, hogy míg Magyarországon a szélsőségesek a kormánytól függetlenül, sőt annak ellenében űzik játékaikat, addig Szlovákiában egy fasiszta párt a kormánykoalíció része; a verekedő rendőrök pedig az állam alkalmazottai. A szlovák félre tehát komolyabb feladat hárulna, ha a fentiek szerinti közös fellépést tervezne, mint a magyarra. Egy ik kormány sem szívesen kúrogatja a saját rendőrségét; és ha Robert Fico most épp a "magyarok" védelmében tenné ezt, nyilván megorrolna rá Ján Slota; aki nélkül Ficónak nincs parlamenti többsége. Az sem könnyíti a pozsonyi kormány helyzetét, hogy a huligán turizmust betiltani nem lehet - ezt, meg ennek összes ocsmány kísérőjelenségét a szlovák (és/vagy a magyar) kormány hatóságilag, jogszerű eszközökkel megakadályozni nem tudja. De Robert Fico nem Ján Slota - például pártja, a SMER képes együttműködni az eg yébként ellenzéki magyar politikai képviselettel. Talán csak az kell, hogy ezt ő is az eddiginél jobban átérezze. Reménykedjünk, hogy most érkezett el a legjobb pillanat. vissza Közvélemény: kiemelkedően rossz a magyarszlov ák viszony MNO 2008. november 6. 19:10 Lényegesen romlott a viszonyunk Szlovákiával – így érzékelik ezt már a megkérdezettek is, legalábbis erről számol be a Forsense októberi kutatása, amely Magyarország és szomszédos országok viszonyáról kérdezte az embereket. A Forsense 2008 októberében közvéleménykutatást tartott Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról, melynek aktualitását ezúttal is a magyarszlovák kapcsolatok kedvezőtlen alakulása szolgáltatta. Az eredmény – a tavalyi 2007. októberi adatfelvételhez hasonlóan – ismét az lett, hogy a kérdezettek véleménye alapján a szomszédos országok három csoportba sorolhatóak. A többség úgy gondolja, hogy kimondottan jó a viszonyunk Horvátországgal, Ausztriával és Szlovéniával. Tavaly e három orszá g esetében a pozitív értékelések meghaladták az 50 százalékot, ma már csak annyit mondhatunk el, hogy e három ország esetében a pozitív értékelések aránya magasabb, mint a negatív. Továbbá tavaly az osztályzatok átlaga 100as skálára vetítve e három ország esetében meghaladta a 65 pontot, lényegesen most sem változtak ezek az adatok, bár enyhén csökkentek. A kérdezettek semlegesnek tartják Ukrajnához fűződő viszonyunkat, és a közepesnél valamivel rosszabbnak vélik kapcsolatunkat Szerbiával és Romániával. A szomszédok harmadik csoportjába egyetlen ország tartozik. A kérdezettek kiemelkedően rossznak tartják a magyarszlovák viszonyt, sőt, a tavalyi adatokkal összehasonlítva, a legtöbben úgy vélik, hogy a két ország kapcsolata egy év alatt is sokat romlot t. A tendencia egyértelmű: a magyarok minden szomszéd ország esetében rosszabbnak vélik a kapcsolatainkat, mint tavaly. A jó, vagy nagyon jó viszonyt feltételezők aránya a hét ország esetében átlagosan mintegy 10 százalékkal csökkent. Kétségtelen azonban , hogy ez a csökkenés nem a rossz viszonyt vélelmezők táborát növelte számottevően, hanem azokét, akik az országközi kapcsolatokat semlegesnek tartják, vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre. A kérdezettek osztályzatainak 100as skálára vetített tavalyi és idei eredményeit összehasonlítva az tapasztalható, hogy az indexpontszámok ugyan minden ország esetében csökkentek, de számottevő romlást csupán Szlovákia esetében történt. A szlovákmagyar viszonnyal kapcsolatos válaszokból az is kiderül, hogy tavaly mé g 20 százalékkal magasabb volt azok aránya, akik semlegesnek ítélték meg a két ország kapcsolatát, most azonban ugyanekkora arányban nőtt a rossz osztályzatot adók aránya. A kutatás kitért a kapcsolatok elmúlt fél évtizedes változására is. Ukrajnával sze mben megosztottak a megkérdezettek, azonban egyértelműen a stagnálás a leggyakoribb álláspont, Ausztria és Szlovénia kapcsán némi javulás és romlás is érzékelhető, de mindkét ország esetén inkább javuló viszonyról számolt be a többség az 5 év
