Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 29 . 13 lehetőségekre, hogy az adandó történések során előre viv ő választ tudjunk adni. Kiki a maga, és együttesen az ország számára. vissza Sólyom folyton megvétózza a gyűlöletbeszéd elleni jogi próbálkozásokatMiért? – Gyűlöletbeszéd: irányt mutatott Európa Népszava.online • 2008.11.2 9. Nem állnak le a gyűlöletbeszéd elleni jogi próbálkozásokkal az MSZPben, noha az államfő a legutóbbi törvénymódosításnál is alkotmányos vétót emelt. Bárándy Gergely szocialista képviselő szerint Sólyom László elvi kérdést csinál abból, hogy menetrendsz erűen elutasítja a szabályozást. Közben uniós kerethatározat született arról, hogy valamennyi tagállamban szabadságvesztéssel kell bűntetni a rasszista gyűlöletet szító és erőszakra felhívó megnyilvánulásokat. Ezt két éven belül Magyarországnak is alkalmaz nia kell. A rasszistákat és idegengyűlölőket a jövőben az Európai Unió összes tagállamában súlyos büntetéssel kell sújtani. Így döntöttek Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni kerethatározat végleges elfogadás akor. A tagállamok két évet kaptak arra, hogy átültessék a kerethatározat előírásait saját jogrendjükbe. A rasszista gyűlöletre vagy erőszakra felhívó, szándékos és nyilvános kijelentések esetén egy és három év közötti szabadságvesztést kell kiszabni. Ehhe z hasonlóan büntetni kell, ha valaki a népirtást vagy emberiesség ellen elkövetett bűncselekményt tagadja vagy azt ártalmatlanként állítja be (ezt szokták "holokauszttagadásként" emlegetni). A kerethatározat az egyes tagállamokra bízza annak eldöntését, h ogy csak olyan rasszista megnyilvánulásokat bűntetneke, amelyek ténylegesen veszélyeztetik a közrendet, vagy elegendő a büntethetőséghez, ha a megnyilvánulás fenyegető, támadó jellegű. A jelenlegi magyar törvények szerint a "holokauszttagadás" nem bünte tendő, és a gyűlöletre vagy erőszakra "izgatás" helyett is csak a szigorúbb kritériumot jelentő "uszítást" bűntetik. Ráadásul a kerethatározat egy pontja felmentést ad a tagállamoknak bizonyos előírások átvétele alól, ha azt alkotmányos előírások akadályoz zák - mondta Fazekas Judit szakállamtitkár. Utalt rá, a magyar alkotmány olyan kitüntetett jogelvként kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy nehéz lenne szélesíteni a büntetendő megnyilvánulások körét. Így nem tudni, hogy Magyarország miként tesz eleget a kerethatározatnak, hiszen itthon még a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépésben sem sikerült eredményt elérni. Hiába a próbálkozások, az államfő és az Alkotmánybíróság (Ab) rendre visszautasítja a terveket, lényegében a szólásszabadságra hiv atkozva. Sólyom László éppen a héten küldte el véleményezésre az Alkotmánybíróságnak "az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról" szóló törvényt, amit november 10én fogadott el az Országgyűlés. A köztársasági elnök levelében emlékeztetett: az Ab már júniusban - éppen az ő indítványára - megállapította, hogy a tavaly elfogadott Ptkmódosítás alkotmányellenes. A törvény célja az lett volna, hogy a közösséget súlyosan sé rtő magatartás esetén a közösség tagja perelhessen. A most novemberben elfogadott törvény célja szintén az, hogy az egyének - személyiségi jogaik védelme érdekében - bírósághoz fordulhassanak abban az esetben is, ha a sértő magatartás nem közvetlenül őket, hanem olyan nemzeti és etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot érint, amelynek ők tagjai. A köztársasági elnök szerint azonban a törvény a korábbi jogszabályokhoz hasonlóan alkotmányellenes, mert nem ad lehetőséget annak a kérdésnek a valódi mérlegelésére, hogy a jogaiban magát sértve érző személy valóban tagjae annak a sértett közösségnek, illetve hogy kellően szorose a viszonya a közösséggel. Új és új érveket keres a köztársasági elnök arra, h ogy vétóval élhessen, ragaszkodik korábbi álláspontjához - mondta lapunknak Bárándy Gergely szocialista képviselő. Szerinte Sólyom László elvi kérdést csinál ebből, hajánál fogva előrángatott érveket hoz fel, szinte menetrendszerűen utasítja el a szabályoz ást. Bárándy szerint viszont van esély arra, hogy az Ab tagjainak többsége elmozduljon arról a merev álláspontról, amelyet eddig következetesen képviseltek a véleményszabadság ügyében. Utalt arra, hogy Halmai Gábor alkotmányjogász - aki eddig szintén a gyű löletbeszéd szabályozásának kritikusai között volt - a napokban úgy nyilatkozott, hogy alkotmányos a most választott megoldás. A szocialista képviselő feltette a kérdést: ha egy kisebbségi önkormányzati választáson is az indulhat, aki a kisebbséghez tartoz ónak vallja magát, akkor miért nem lehet ezt az elvet elfogadni akkor, amikor valaki gyűlöletbeszéd esetén a megsértett közösséghez sorolja magát.
