Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 29 . 14 Nem ez az első kísérlet, amely - a köztársasági elnök közbenjárásával - elbukott az Ab előtt. A gyűlöletbes zéd kérdésében egyébként a hazai bírósági gyakorlat is mindeddig következetes volt abban, hogy a személyhez fűződő jog megsértését csak akkor állapították meg, ha a jogsértő magatartásból megállapítható volt a sértett személye. Csakhogy a gyűlöletbeszéd cí mzettje szinte soha nem konkrétan megnevezett személy, hanem egy csoport, egy közösség. Így viszont - a jelenlegi szabályozás és a bírói gyakorlat alapján - mindazok, akik magukat a gyűlöletbeszéd címzettjének tekintik, elesnek a polgári jogi fellépés lehe tőségétől. Jó példa a szankció nélküli cselekményekre ifjabb Hegedűs Lóránt ügye. A református lelkészt csütörtökön felmentette a Vértesaljai Református Egyházmegye bírósági tanácsa. Megalapozatlannak találták ugyanis a református egyház zsinata lelkészi és világi elnökének beadványát, amely szerint a budapesti lelkész a református egyház jó híírnevét, tekintélyét sértő megnyilvánulásokat tett. Ifjabb Hegedűs tavaly márciusban egyházközösségének egyik termében helyet biztosított a holokaausztot tagadó Davi d Irving brit történészpulbicista könyvének dedikációjához. vissza Most sem tudták egyesíteni erőiket az erdélyi magyarok – Összefogás nélkül Népszava.online • 2008.11.29. Kiegyenlített esélyekkel indulnak a román pártok a vasárnapi parlamenti – képviselőházi és szenátusi – választásokon, melyeket ezúttal új, választókerületi rendszerben bonyolítanak le. Legesélyesebbnek a szociáldemokraták és a demokrataliberálisok tűnnek. Ami az erdélyi magyar erőket illeti, ezek most se m tudtak összefogni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) remélheti, hogy pártként jut be a parlamentbe, a Magyar Polgári Párt (MPP) független jelölteket támogat. A vasárnapi parlamenti választás egy éven belül immár a harmadik olyan politikai erő próba, melyben az erdélyi magyar pártok nem szövetségesei, hanem vetélytársai egymásnak. Tavaly novemberben mindkét tábor – az RMDSZ és az akkor hivatalosan még meg sem alakult MPP – sikert ért el: képviselőket küldhettek az Európai Parlamentbe. (Az RMDSZellenes tábor Tőkés Lászlót.) A júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 85 százalékát szerezte meg, az MPP 15 százalékot. Ez az eredmény az RMDSZ vezetőit azzal a reménnyel töltötte el, hogy a mostani parlamenti választáson szükség esetén egyedül, az MPP segítsége nélkül is bejutnak a parlamentbe. A vetélytárs szervezetnek erre eleve nem volt esélye. Szász Jenő MPPelnök, aki számára a júniusi helyhatósági választás súlyos személyes kudarc is volt, választási koalíciót javasolt az R MDSZnek. Ennek keretében az esélyesebb választókerületeket a júniusi eredmények alapján – azaz 85:15ös arányban – osztották volna fel a két párt között, melyek egyenjogú partnerekként szerepelhettek volna az új politikai formációban. Ezt azonban az RMDSZ visszautasította, mégpedig azzal az indoklással, hogy a román választási törvény értelmében a pártkoalícióknak nyolc százalékot kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. A romániai magyarságnak az összlakosságon belüli részaránya azonban csak 6, 6 százalék. Erre az érvre az MPP azt válaszolta, hogy létezik egy „alternatív választási küszöb” (lásd külön írásunkat), amely lehetővé teszi a bejutást akkor is, ha nincs meg a nyolc százalék. A RMDSZ szerint azonban nem biztos, hogy ez a lehetőség akkor is fennáll, ha nem egyetlen pártról, hanem pártszövetségről van szó, és – mint vezetői mondták – nem szabad a magyar képviseletet egy bizonytalan jogértelmezési vita kockázatának kitenni. Hiszen megtörténhet, hogy a román választási bizottság úgy dönt, hog y a pártszövetségekre nem vonatkozik az alternatív választási küszöb, és akkor egyetlen magyar sem jut be a parlamentbe! Markó Béla RMDSZelnök vonakodása mögött azonban feltehetően az is meghúzódott, hogy igazságtalannak érezte volna, ha egy választási s zövetségen belül az övéinek csupán annyi szavuk lett volna, mint egy olyan szervezetnek, melyet pártként csupán idén márciusban jegyeztek be, és amely a júniusi önkormányzati választásokon az RMDSZnél sokkal gyengébben szerepelt. Ezért más megoldást, úgyn evezett belső koalíciót ajánlott. Ennek értelmében az MPP jelöltjei az RMDSZ listáján indultak volna. A parlamentbe való bejutás esetén képviselői és szenátorai megőrizhették volna önállóságukat és csak az erdélyi magyarság szempontjából legfontosabb kér désekben kötelezték volna őket arra, hogy az RMDSZes képviselőkkel és szenátorokkal megegyezően szavazzanak. Ezt a megoldást a Szász Jenő vezette MPP azonban hosszas habozás után elutasította, holott nem csak Tőkés László, az RMDSZellenes erdélyi erők le gfőbb vezetője, hanem még Orbán Viktor, az MPPt amúgy energikusan támogató Fideszelnök is az elfogadást tanácsolta.
