Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-04
10 tantermek birtokbavétele. Nincs órarend, hiányoznak a kabinetekről a feliratok, néhány bútor sem került még a helyére. Nincs a magyar karral semmi gond, ny ilatkozta lapunknak Lizanec Péter professzor, a kar dékánja. Elmondta, hogy megoldódtak a problémák és hétfőtől kezdődően fokozatosan veszik birtokukba a tantermeket. Nagy és fontos lépés volt a kárpátaljai magyar felsőfokú oktatás számára, amikor 2005b en az UMDSZ kezdeményezésére létrejött a magyar történelem és európai integrációs tanszék. Ugyancsak az országos szövetség indítványozta, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Szülőföld Alap pedig támogatta a magyar kar megnyitását. Az ügy mellé állt Mikol a Veges, az UNE rektora is, akinek fontos szerepe volt abban, hogy megnyíljon az új kar. Balogh Csaba Anyanyelvi oktatás: ki mondja meg, mi a jó nekünk? KISZO • 2008.10.04. Nemrég a Zerkalo Tizsnya című ukrán hetilap egyazon számában két írás is fogl alkozott az országban élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság oktatásának helyzetével. Volodimir Martin és Volodimir Kulik fejtegetése – érdekes mód – szinte kiegészíti egymást. Volodimir Martin többek között azt sérelmezi: Sólyom László magyar köztársasági elnök beregszászi látogatásakor a magyar Himnuszt énekkar adta elő, míg az ukrán lemezről szólt... Az államfő véleménye hallatán – a magyarság a jelenlegi választási rendszer miatt nincs képviselve az ukrán törvényhozásban, s szakmaila g nem jó az ukrán nyelv oktatása, azt mint idegen nyelvet kellene oktatni, s a jelenlegi tendencia a magyarság beolvadásához vezethet – pedig szinte sértődötten jegyezte meg: Sólyom Lászlónak ugyan lehet véleménye a választási rendszerről és a nyelvpolitik áról, de nem korrekt azt el is mondania. Bármilyen meglepő, a román és a szlovák nacionalisták "találmányával" él, miszerint: a magyarországi ukránok közel sem rendelkeznek olyan jogokkal, mint az ukrajnai magyarok, az asszimiláció veszélye fenyegeti őket, s Sólyom fellépése nem más, mint más ország belügyeibe való beavatkozás. Visszajött a XX. század... – jegyezhetjük meg. Martin olyan tényekről nem tud vagy "megfeledkezik", hogy Magyarországon állami támogatásban részesülnek a nemzetiségek önkormányzata i, míg Ukrajnában nem, az ottani ukránok száma az 1991 utáni bevándorlás következtében jelentősen nőtt, míg az ukrajnai magyarságé csökkent. Az pedig, hogy egy közjogi méltóság kiáll a határon túl élő nemzettársai mellett, csak a diktatúrákban számít belüg ybe való beavatkozásnak. S hogy mi van az érem másik oldalán? Nos, mint kiderült, Volodimir Kulik kérdőíves módszerrel tanulmányozta a nemzetiségek nyelvén oktató iskolákban az ukrán nyelv írott és beszélt formájának tudásszintjét, hogy milyen hatással v an az oktatás nyelve az életperspektívára, s a lehetőségek bővüléséhez szükség vane nyelvi változásra. Szóvá teszi, hogy a magyarság a magyar televíziót nézi, az anyanyelvét használja a családon belüli és a hétköznapi érintkezésben, s jelentős részük nem tudja az állam nyelvét. A kérdőívek alapján arra a megállapításra jut, hogy ismeretük az írott nyelv esetében 60, a beszélt esetében pedig 70 százalékban rossz vagy igen rossz. Megemlíti, hogy az iskolaigazgatók és az oktatási szakemberek ennek ellenére di szkriminációnak nevezték a tesztvizsgarendszert, kiálltak az anyanyelvi vizsga mellett, pedig a magyar iskolák végzőseinek több mint fele ebben nem vett részt. Írásában emlékeztet a Régiók Pártjának ama kezdeményezésére, mely szerint az oktatási és tudomá nyos miniszternek mennie kell, de védelmébe veszi a tárcavezetőt, mondván, Ivan Vakarcsuk csak a nyelvi szegregációt akarja megváltoztatni. Az, hogy mindezt törvényellenesen teszi, láthatóan nem tűnt fel... A kérdőívet kitöltők több mint fele egyetértett azzal, hogy egyes tantárgyakat ukránul oktassanak, mivel ez megkönnyítené a továbbtanulást vagy a munkába állást. A szülők háromnegyede kijelentette, hogy a tantárgyakat felefele arányban kellene ukránul és magyarul oktatni, esetleg az előbbi legyen fölé nyben. Volodimir Kulik úgy tudja, egyes intézményekben a tanárok az óra egy részét ukrán nyelven vezetik, s egyes kárpátaljai iskolaigazgatók őt úgy tájékoztatták, hogy ez tetszik a gyerekeknek. Bár a tudósok bebizonyították, hogy a világot az anyanyelvükö n ismerhetik meg legkönnyebben a gyerekek, véleménye szerint jobb lenne minden tantárgyat egy nyelven tanítani.
