Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-04
11 Az az érzésünk, hogy az iskolák kétnyelvűvé változtatása értünk van. Hogy az – bár törvény- és alkotmányellenes – hasznos. Sőt, a kérdőívek al apján mi is akarjuk. Az viszont érdekesmód nem derül ki, hány tanuló és szülő töltötte ki a kérdőíveket, milyen intézményekben vizsgálódott a szerző. Egy kicsit meglepő, hogy igazgatóktól tudja, tetszik a gyerekeknek az átállás. Ha már a helyszínen vizsgál ódott, esetleg magukat az érintetteket is megkérdezhette volna. Azt senki sem vitatja, hogy a magyar iskolák tanulóinak is meg kell tanulniuk az ukrán nyelvet. Bár első látásra úgy tűnhet, Volodimir Kulik épp ezt akarja támogatni írásával, de korántsem b iztos, hogy így van. Köztudomású, hogy az ukrán nyelv oktatásának rossz a módszertana. Ő mégsem ennek megváltoztatását szorgalmazza, hanem az iskolák kétnyelvűvé való átalakítását. Azaz a gyerekek úgy tanulnák az állam nyelvét, ahogy eddig, amiből a végere dmény is megjósolható, csak "ráadásként" még azokat a tantárgyakat is nehezebben sajátítanák el, amit eddig anyanyelvükön könnyebben megtehettek. A társadalomba való integráció szépen hangzik, csak tessék már felsorolni azokat a magyarokat, akik ukrán va gy orosz iskolát végezve olyan nagy pozícióba kerültek... Lényegében tehát még mindig a nemzetiségek nyelvének hátrányos helyzetbe hozásáról van szó. Az pedig akár ukrán találmánynak is minősíthető, hogy egy, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országban olyan nyelveket akarnak kiszorítani az oktatásból – magyar, román, lengyel – , amelyek csak úgy mellékesen az EU hivatalos nyelvei... Volodimir Martin és Volodimir Kulik cikkei reagálásra késztették dr. Tóth Mihályt, a jogtudományok kandidátusát. Az Ukra jnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke nyugtalanságának adott hangot, amiért az újságírók és az ún. szakemberek nem ismerik a nemzetiségek, így a kárpátaljai magyarság problémáit. Nem véletlen, hogy az ezzel kapcsolatos sajtóvita a süketek pá rbeszédére emlékeztet. Dr. Tóth Mihály felhívta a figyelmet arra a nyilvánvaló tényre, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe. A kárpátaljai magyarság nem a Szovjetunióban tapasztalta meg a kisebbségi lét gyötrelmeit, hiszen a két világháború között csehszlovák állampolgárként is az volt. A XX. század folyamán Kárpátalja öt ország részét képezte, így nem csoda, hogy a magyarok többsége egyik állam nyelvét sem sajátította el. 1991ben a magyarok döntő többsége megszavazta Ukrajna fü ggetlenségét, és igent mondott a Beregszász központú magyar autonóm körzetre is. Elemzésében rámutat: az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium 461. számú rendelete kirekesztő a kárpátaljai magyarságra nézve, ráadásul sok szülőt arra késztet, hogy ukrán tannyelvű intézményben taníttassa gyermekét. Dr. Tóth Mihály emlékeztetett arra, saját nemzetiségének és gyermeke oktatási nyelvének a megválasztása elidegeníthetetlen joga minden ukrán állampolgárnak, amibe az oktatási miniszter nem szólhat bele. Tóth Viktor Fico a "modern populista" - "Bármilyen eszközt felhasznál céljai érvényesítésére" – Nem várható a szlovákmagyar viszony javulása Hírszerző • Kósa András • 20081005 13:23 Nem az első nyilatkozatháború robbant ki a héten Pozsony és Budapest kö zött, amely immár a nagykövetek kölcsönös bekéretésével is járt. Göncz Kinga azt mondta, Budapest uniós fórumok elé viheti a magyar kisebbség diszkriminálásának ügyét az uniós források elosztását illetően, Robert Fico pénteken rendkívüli sajtótájékoztatót szentelt Magyarország ekézésének. hirdetés Robert Fico kormányra kerülése óta a sokadik nyilatkozatháború robbant ki a héten Budapest és Pozsony között. A "végtelen történet" legújabb fejezete ezúttal (is) Robert Fico egyik magyarellenes nyilatkozatával kezdődött (a változatosság kedvéért időnként nem a szlovák kormányfő, hanem a vele együtt kormányozó Ján Slota tesz botrányos megnyilatkozásokat), amire Göncz Kinga bekérette Juraj Migas budapesti szlovák nagykövetet csütörtökön hivatalába. Robert Fico e rre pénteken váratlan sajtótájékoztatót hívott össze "aktuális politikai kérdésekről", ahol aztán ismét Magyarország volt a téma, majd még pénteken szintén a külügyminisztériumba kérették a szabadságon lévő Heizer
