Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-28
17 Joseph Daul: az RMDSZ mindig az európaiság eszméjét védte Joseph Daul, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője videoüzenetében hangsú lyozta: az RMDSZ jelentős politikai szerepet játszik a romániai politikai életében, hozzájárult ahhoz, hogy az országban megszilárduljon a demokrácia, s hogy Románia integrálódhasson Európába. A szövetség megalakulása óta nyilvánvalóan európai irányultságú , védte az európaiság eszméjét az ellenzékben éppúgy, mint kormánykoalíció tagjaként - tette hozzá. Daul maradéktalan támogatásáról biztosította a szövetséget. Felkérte a romániai magyarokat, hogy szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. A rendezvényen felszólal t több szenátor- és képviselőjelölt, köztük Károlyi Béla, Nadia Comaneci egykori tornászcsillag volt edzője. Az egység fontosságára hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is. vissza Koszovó még nem le zárt ügy - mondja Várady Tibor nemzetközi jogászprofesszor Felesleges volt kockázatokat vállalnia Magyarországnak Koszovó gyors elismerésével - állítja változatlanul lapunknak Várady Tibor nemzetközi jogásztekintély, egykori szerb igazságügyminiszter, a ki napjainkban egyebek között az atlantai Emory Egyetemen tanít. Kis Tibor| Népszabadság| 2008. Október 28.| Vajdaság. Az új tartományi statútum számottevő autonómiát adna Vajdaságnak. Fontos lépés volt, hogy a tartományi parlament ezt nagy többséggel jóvá is hagyta. Ám az igazán nagy akadály leküzdése még hátravan, mivel a dokumentumot a szerb törvényhozásnak is meg kell még szavaznia. Ennek esélyei jók, hiszen a koalíció fő erejét alkotó Demokrata Párt is támogatja az ügyet. Nagy kérdés persze, leszneke a belgrádi parlamentben olyan módosító indítványok, amelyek csökkenthetik a tervezet hatékonyságát. Egészen i rracionális szerb félelmekkel is találkozni az adott helyzetben, például azzal, hogy a statútum a Vajdaság elszakadását készíti elő. Ez az érvelés már csak azért sem áll meg a lábán, mert hiszen az előirányzott autonómiaszint még így sem érné el a korábbit , márpedig a tartomány akkor is az ország szerves részeként működött. Szerbiában láthatóan sokan még nem értik meg annak jelentőségét, hogy a vegyes lakosságú területeken legyenek többnyelvű feliratok, iskolák, anyakönyvi bizonyítványok. A statútum szellem iségében közel áll az európai regionalizmus eszméjéhez és jól jönne a kisebbségeknek is. Sok döntés a többnemzetiségű lét szintjére kerülhetne. Koszovó magyar elismerése. Ezt változatlanul elsietett lépésnek véli. Az elismeréssel kimaradt egy esély, hogy a két szomszédos ország igazán közeli barátságba kerüljön egymással. Az viszont nagyon fontos, hogy Magyarország is a tartózkodók között volt az ENSZben, amikor a közgyűlés arról döntött, hogy Hága elé utaljae Koszovó függetlenségének kérdését. Bizonyosa n jobb lenne a két állam kapcsolata, ha Magyarország ma is ama 150 ország között lenne, amely még nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Mert nincs olyan magyar érdek, amely ezt a gyors elismerést diktálta volta. Igaz, végül is drámai hatásai valóban nem l ettek e magyar döntésnek. Alighanem más volna azonban a helyzet, ha a választásokat nem Tadicsék, hanem a szerb radikálisok nyerik. Akkor valószínűleg a szerb indulatok Magyarország ellen is fordulhattak volna. Szerencsére nem így alakultak a dolgok, de fe lesleges volt ezt a kockázatot vállalnia Magyarországnak. Koszovó jövője. Azzal, hogy Koszovó ügye a hágai Nemzetközi Bíróság elé került, Szerbia is és a világ is időt nyer. Nagyon jó lenne, ha ezalatt valamilyen kompromisszum körvonalazódna. Ennek ma töb b válfaját emlegetik, például a területi megosztást. Koszovó ugyanis továbbra sem lezárt, hanem nyitott probléma. Koszovó függetlensége tudniillik nemzetközi jogi szempontból minimum kérdéses. Szép lenne, ha sikerülne ott a dolgokat elvi alapokra helyezni - ám lehet, hogy ez csak afféle jogászi álom. Szétesike BoszniaHercegovina? Valószínűtlen, hogy ez bekövetkezzék. A daytoni egyezmény alapértéke, hogy lezárt egy véres háborút. Ugyanakkor az elért megállapodás nem látszik igazán életképes, időtálló doku mentumnak. Nagyon nehéz persze revideálni bizonyos dolgokat, mert ez sebeket tépne fel. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy Boszniában a mára kialakult gyűlölködések 80 százaléka friss keletű, nem a történelemben gyökerezik. Gondoljunk például arra, hogy a t itói években a vegyes házasságok aránya már elérte a 30 százalékot Boszniában. Amit most tapasztalunk Boszniában, az lesújtó, a krízis nyilvánvaló. És e pillanatban Bosznia
