Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-28
14 Tőkés: Sólyom hadat üzent a hazugságpolitikának MNO 2008. október 27. 21:03 Sólyom László hadat üzent a hazugságpolitikának székelyföldi látogatásával - olvas ható Tőkés László európai parlamenti képviselő hétfőn közzé tett nyilatkozatában. Az EPképviselő - aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke - úgy értékeli, hogy csíkszeredai ünnepi beszédében a magyar köztársasági elnök román kollégája, Traian Basescu jelenlétében kertelés nélkül tett hitet a magyar nemzet - határok feletti - egysége, valamint a Székelyföldet megillető közösségi jogok mellett. Ezzel szemben - véli Tőkés - "a román kirakatpolitika műfajába illeszkedő magyarromán közös k ormányülések" napirendjéről rendre lemaradnak az erdélyi magyarság számára életbevágóan fontos kérdések. Hozzátette: jól jövedelmező kormányzati pozíciójából ehhez a "hazug" szomszédságpolitikához "asszisztál" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Aláhúzta: ugyanennek, a szerinte alapjaiban elhibázott "jószomszédi" politikának az árát kénytelen megfizetni Magyarország Szlovákiának és Ukrajnának. Tőkés szerint a "hazug" "megbékélési" politika igazi kárvallottjai a sorsukra hagyott határon túli nem zetrészek. A november végi romániai parlamenti választások kapcsán az EMNT elnöke élesen bírálja az RMDSZt, amelynek vezetői Tőkés szerint megfeledkeztek a magyar nemzet iránti felelősségükről, ismételten elmulasztották a megegyezést legitim ellenzékükk el, s ezzel az erős magyar képviseletet tették kockára - olvasható a nyilatkozatban. vissza CSÁKY: ÖSSZEFOGÁSRA VAN SZÜKSÉG – MKPHÍRVIVŐ INTERJÚ Bumm.sk 2008. 10. 28. Elnök úr, az utóbbi hetekben megromlott a szlovákm agyar viszony, Szlovákián belül is és Magyarország és Szlovákia között is. Miben látja ennek okát? – Sajnos, meg kell, hogy állapítsam a márciustól augusztusig tartó, a szlovákmagyar viszony szempontjából viszonylag csendes időszak után egyértelműen a szl ovák kormány lépései miatt romlott újra a helyzet. Három olyan kérdés került ugyanis napirendre, amely egyértelműen megszegi az eddigi megállapodásokat és a status quót. A Kárpátmedencei Képviselők Fórumával kapcsolatban kialakult boszorkányüldözésre, az elfogadhatatlan, hibrid nyelvezetű tankönyvek kiadására és az európai uniós alapokból DélSzlovákiát ért diszkriminációra gondolok. Ezekhez kapcsolódik egy negyedik téma, a Tőkés Lászlóval való találkozásom kapcsán kialakított hisztéria is. Vegyük sorra ezeket a kérdéseket. Mi a probléma azzal kapcsolatban, hogy a nem a Magyar Országgyűlésben mandátummal rendelkező képviselők immár hatodik éve ellátogatnak Budapestre, s ott szót váltanak mindarról, amit fontosnak éreznek? – Úgy tűnik, mindezzel szemben cs ak a szlovák kormánykoalíció emel kifogásokat, sem Románia, sem Szerbia, sem más ország kormánya nem jelezte kifogásait. Szlovákia részéről megint az irracionális félelmek dominálnak, ez egyértelműen a szlovák politika Szlovák Nemzeti Párt által előidézett nacionalizálásának a jele. A jelek szerint ők mindmáig nemzetállami bezárkózásban gondolkodnak, nem képesek megérteni, mit jelent egy szabad Európában, a schengeni rendszer adta keretek között szabadabban élni. Ahelyett, hogy tisztességes nemzetiségi poli tikát folytatnának, badarságokkal riogatják egymást. Ezért támadták Sólyom Lászlót, hogy – úgymond – úgy járkel DélSzlovákiában, mintha ÉszakMagyarországon járna, ezért támadták Szili Katalint, amikor eljött a kitelepítettek ünnepségére, ezért támadnak engem is, hogy a magyarországi politikusokkal túlontúl jó kapcsolatot alakítottam ki, s állítólag a magyar kormány védelmét élvezem, s ezért támadják az MKP képviselőit is, amiért részt vesznek a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán. Mi ezt megfélemlítési igyekezetnek érezzük és visszautasítjuk. Mi kettős kötődésű polgárok vagyunk: állampolgárság szempontjából Szlovákia törvénytisztelő polgárai, ám nyelvinemzeti identitásunk szempontjából egyértelműen magyarok. Magyarságunkat soha nem fogjuk megtagadni, mint ahogy a finnországi svédek, a németországi dánok, a belgiumi németek stb. is büszkék az id entitásukra. Nyelvikulturálistörténelmi ragaszkodásunkkal nem bántunk senkit, mint ahogy a szlovák, magyar,
